Mobilitási szakmai konferencia a Konferencia Központban

2012. május 24-25-én, csütörtökön és pénteken került sor Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központban – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezésében „Mozdulj a jó irányba! – Fenntartható Városi Közlekedési Tervek” címmel a XI. Európai Mobilitási Hét előkészítő szakmai konferenciájára.

 

 

A rendezvényt - melynek védnöke: Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár volt – Mészáros Imre, a NFM osztályvezetője, és Katonáné Szabó Gabriella alpolgármester nyitotta meg.

 

 

- Az első autómentes napot Kecskeméten éppen a Kulturális Központ előtt rendezték meg. A programsorozat elemei összhangban vannak azokkal az Európai Uniós elvárásokkal, amelyeket az EU Környezetvédelmi Fehér Könyve megfogalmaz: 2030-ra minden tagországnak a felére kell csökkenteni a széndioxid kibocsátást, és felére kell csökkenteni a halálos közúti balesetek számát. – emlékeztetett rá Mészáros Imre.

 

 

Magyarország 2001-ben csatlakozott az Autómentes Naphoz, és 2011-re már nem kevesebb mint 2000 európai település csatlakozását regisztrálták. Nagy a felelősségünk abban, hogy megpróbáljuk az autóközlekedést az alternatív, környezetbarát módozatokra felcserélni; és ezáltal egészségesebb környezetet teremteni magunknak és a jövőnek. Kecskemét tekintetében ez úgy valósul meg, hogy törekszünk az autóforgalom belvárosból való kiszorítására, hogy az a gyalogosoké lehessen; és ezzel párhuzamosan városszerte egyre több kerékpárutat építünk. – mondta el Katonáné Szabó Gabriella.

 

 

Az előadásokból az alábbiakban néhány gondolatot kiragadva idézzük fel a konferencia tanulságait:

 

 

Dr. Éri Vilma, a Környezettudományi Központ Alapítvány ügyvezető igazgatója: Túl magas a városok levegőjének részecske-szennyezése - és ez a körülmény kimutathatóan megrövidíti az itt élők életét. A szennyezés csökkentésére a legkézenfekvőbb eszköz a közlekedés racionalizálása.

 

 

Dr. Bokor Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető, BME: A népesség 60 százaléka mára már városokban él az EU-ban, a GDP tetemes részét is itt állítják elő, és a közlekedés is ide koncentrálódik. A városok vonatkozásában nem csak a környezet fenntarthatóságával kell foglalkozni – de a társadaloméval és a gazdaságéval is; és ezek a szempontok esetenként egymásnak ellentmondhatnak. Ezek összehangolásával a helyzet alapvetően javítható lenne.

Laczkó Mária intézményvezető, GAMESZ, Hévíz: Hévízen a belváros átépítésének során a korábbi közlekedési funkciót a belváros utcáiból szükségszerű volt kiterelni. Az így létrejött lehetőséggel élve közösségi tereket hoztak létre, kiegyenlítették a burkolati szinteket, összefüggő gyalogosövezetet építettek ki, szabályozták az autóforgalmat, és elkülönítették a gyalogos- illetve a közlekedő-zónákat.

 

 

Kangyerka Ádám, projektmérnök, BKK: Az infrastrukturális fejlesztés központi elve az integrált fejlesztés a számba vehető összes szempont egyeztetésével. Budapesti közlekedési beruházásaik során fontos feladatnak tartják összekötni és összehangolni a már létező és kiépülő rendszereket; kényelmi és városépítészeti jellegű megoldásokkal teszik még vonzóbbá a tömegközlekedést.

 

 

Gertheis Antal, Városkutatás Kft.: A forgalom miatti környezetszennyezési gondokat enyhítené az ott lakók igényeihez igazodó városi mobilitási tervek kötelező érvényűvé tétele. Ennek legfontosabb szempontja az integráció és az együttműködés a közlekedés minden szereplője között. Az EU előirányzata szerinti cél 7 százalékkal növelni a tömegközlekedést használók számát 2020-ig.

 

 

Pénzes László tagozatvezető helyettes, KTI: A kérdés az, hogy minek kell fenntarthatónak lennie: a városnak, vagy a mobilitásnak? Az autómentes város ugyan nem realitás – de átgondolt cselekvéssel jó eredményeket lehet elérni. Erre azért is mihamarabb szükség lesz, mert a hazai városok forgalom általi szennyezése az EU városaiban mért értékeknél lényegesebben nagyobb.

 

 

Nagypál Sándor alpolgármester, Kecskemét MJVÖ: Kecskemét terhelésének tervezhető csökkentése érdekében akcióterületeket jelöltek ki a városfejlesztési stratégiában. Az önkormányzat partnerként működik együtt az alternatív közlekedés fejlesztésében az ide érkező beruházókkal, hiszen alapvető célja az itt élők életminőségének javítása. Közvélemény-kutatást végeztek a városi prioritások tekintetében – és aztán a lakosság véleményét figyelembe véve kezdeményeztek fejlesztéseket.

 

 

A konferencia második napján a környező országokból érkezett előadók is beszámoltak tapasztalataikról, és sor került az autómentes akciók eddigi eredményeinek összegzésére is:

Lesya Loyko, FORZA, Ungvár, Ukrajna: Kecskemét első tapasztalatai alapján is gyalogos-barát városnak mondható. A kárpátaljai városokban is erre törekszenek, bár az eredmények az - Autómentes Nap tekintetében is, hiszen náluk később indult el ez az akció, egyelőre még szerényebbek. A folyamat azonban biztató, és a 2011-es év fordulópont volt abból a szempontból, mely az alternatív közlekedés egyre szélesebb körű megismertetésére irányult. Különösen biztató a fiatalok bevonása és megszólítása, hiszen ezáltal nem csak a felnövekvő generáció – de szüleik és nagyszüleik gondolkodása is jó irányban befolyásolható. Tanulságuk: hogy társadalmi egyeztetés nélkül nem lehet a terveket megvalósítani – és ebben a sajtónak is fontos szerep jut.

Géza Legen, Kassa, Szlovákia: Az ukrajnai partnerekkel megvalósított, EU által támogatott pályázatuk a fenntarthatóságra és a modális változásra irányult - ennek elősegítésére mindkét országban nemzeti kampányt indítottak. Szlovákiában az autómentes kampányok állami finanszírozása nem megoldott, véleménye szerint e tekintetben a magyar szervezők jóval szerencsésebb helyzetben vannak.

Kerekes Imre, Szabadka, Szerbia: Mutassuk meg az ifjúságnak, hogy másképpen is lehet élni és közlekedni – fontos a holisztikus szemlélet megismertetése velük. A változásokhoz ugyanis szükség van egy támogató társadalmi környezetre. Szabadka tekintetében az autóközlekedés és a környezetterhelés tekintetében külön problémát okoz a hátár-átkelő miatt a városra zúduló forgalom.

 

 

A konferencia délelőtti szünetében, a központ előtt került sor a „pedelec” vagy másképpen „E-bike” – vagyis az elektromos rásegítésű kerékpár bemutatójára. Használatáról a közlekedésben Merkel Norbert, a Miskolc Holding Zrt. gazdaságfejlesztési főmunkatársa tartott prezentációt: A predelec merőben más, mint az elektromos kerékpár. A kerékpárra akár utólag is felszerelhető elektromos motor ez esetben ugyanis pedálozás során töltődik fel, és a motor bekapcsolásával rásegít - akár a nehezebb útszakaszokon. Nyugat-Európában máris úgy jelenik meg: mint a környezettudatos közlekedés egyik új – és rohamosan népszerűvé váló eszköze. Nem az a cél vele, hogy aki eddig kerékpározott, az áttérjen predelec-re – hanem hogy az autók helyett használják. A WHO felmérése szerint 8 évvel többet élhet, aki naponta legalább 30 perc könnyített mozgást végez – és ebben a predelec is kézenfekvő segítség lehet.

 

 

Dr. Meggyesi Tamás professzor, urbanisztikai építész: A várost nem házakból kell összerakni, hanem utakból felépíteni, melyek két oldalán házak vannak. Mindez a „Sétatudomány” célkitűzései szerint szolgálja azt a célt, hogy a folyamatos tér élményét át lehessen adni másoknak is a sétálás során. Legyen az utca rendezett, szórakoztató – és akkor nem unalmas végighaladni rajta, és ezzel sétára, gyaloglásra csábít.

 

 

Marton Miklós szakértő, Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ: Egyre kevesebb a hely az autóforgalom számára, hiszen ha hazánkban 1000 lakosra 450 autót számolunk – könnyen átlátható, hogy lehetetlenné válik a parkolás. A tömegközlekedés használatával nem csak a magánszemélyek, de a nagy cégek is jelentős megtakarításokat érhetnek el – bár utóbbiak a tapasztalatok alapján először a marketing-szempontokat ismerik fel a környezetvédelemben.

 

 

Katonáné Szabó Gabriella alpolgármester asszony, Kecskemét MJVÖ: Az egészséges város fenntartásához szervesen hozzátartozik a környezettudatosság. Kecskeméten az Európai Mobilitási Hetet egyre nagyobb érdeklődés mellett rendezzük meg, és a programjaink is egyre bővülnek: így készülünk az ideire is, amelyet szeptember 16-22. között tartunk majd meg. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a kerékpáros közlekedést kívánja fejleszteni a kerékpárutak folyamatos kiépítésével – és számos pályázaton talált ehhez forrást.

A konferencia lezárását megelőző összegzésében a következőket hallhattuk:

Simon Szabolcs vezető tanácsos, NFM: Nagyon sok érdekes szempont és gondolat merült fel, amelyek továbbgondolásra érdemesek, és a jövőben akár példaként is szolgálhatnak. Mindannyiunk közös érdeke, hogy ezek megvalósulhassanak, ezért oda tudnak állni az alulról jövő civil kezdeményezések mellé. Köszönetet mondott a szervezőknek a konferencia sikeres lebonyolításáért.

Dr. Éri Vilma, a Környezettudományi Központ Alapítvány ügyvezető igazgatója: Nagyon sokszínű programot állítottak össze a konferencia szervezői. Az előadások során megismerkedhettek a résztvevők azzal, miképpen lehet a mobilitási ötleteket a gyakorlatba sikeresen átültetni; illetve miképpen lehet egy Európai Mobilitási hetet sikeresen megszervezni?

Mészáros Imre, az NFM osztályvezetője: Kiemelte az előadók felkészültségét és szaktudását, és köszönetet mondott Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának a konferencia megrendezésében vállalt együttműködéséért és segítségéért. Külön megköszönte Kiss Erika, a KKK munkatársának, és Simon Szabolcs, az NFM munkatársának a szervezésben és lebonyolításban való közreműködését.

Képek és szöveg: Komlós József JR