2017-02-17 10:56:00 | Bővebben...
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Február
 
 
 
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28          
 
Az összetett kereső segít Önnek abban, hogy szűkítse a keresési feltételeket. Minél több lehetőséget választ, annál nagyobb lesz a találati pontosság.  
 
Miben keressen: E-ügyintézés Városunk Önkormányzat
Tartalmazzák ezen szavak mindegyikét (pl.: "Megyei Város" azokat a találatokat sorolja fel, ahol a Megyei és a Város szavak is megtalálhatók )
Pontosan ezt a kifejezést (pl.: "Megyei Város" csak azokat a találatokat sorolja fel, ahol pontosan a Megyei Város kifejezés szerepel)
 
 
 
Megjelenés dátuma, vagy időszak
megadása esetén az időszak kezdete.
 
 
 
Időszak megadása esetén
az időszak vége.
 
Városunk
Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal elérhetősége
 
6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Telefon: +36-76/513-513
Telefax: +36-76/513-538
E-mail: kecskemet@kecskemet.hu
varoshaza@kecskemet.hu
cityhall@kecskemet.hu

 
Ügyfélszolgálat
 
Telefonkönyv
 


 
ONLINE ügyfélszolgálat:
 
skype azonosító:
ugyfelszolgalat.kmjv

Státusz:
 
msn azonosító:
ugyfelszolgalat@kecskemet.hu

Státusz:
 
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció
 
Ide írja az üzenet szövegét
címzett neve

cimzett e-mail címe:

feladó neve:

feladó e-mail címe:

 
Nyomtatás
 

Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. § (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat feladata a szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítése. Az Szt. meghatározza azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a koncepciónak különösen tartalmaznia kell. Ezek a következők: a lakosságszám alakulása, a korösszetétel, a szolgáltatások iránti igények, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei, az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége, a megye területén működő szolgáltatási rendszer struktúrája, legfontosabb jellemzői, a szolgáltatások iránti igények alakulása, a várakozók száma, korösszetétele, legfontosabb szociális jellemzői, a szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az intézményrendszer korszerűsítésének irányai.

A gazdasági törvényszerűségek Nyugat-Európában már bebizonyították ugyan, hogy a szociális túlvállalás nem lehet célravezető út, ám elismerik és nyíltan deklarálják, hogy az államnak szolidaritásból fakadó kötelezettségei vannak.

A modern szociálpolitika alapgondolata, hogy a társadalom különféle alrendszereinek működése folytán úgy az egyén, mint annak kisebb-nagyobb közösségei, különböző módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, amelyekben magukról ideiglenesen vagy véglegesen, elfogadható szinten nem tudnak gondoskodni. Olyan zavarokkal küzdenek, amelyek társadalomba való be- vagy visszailleszkedésüket akadályozzák, normális életvitelük, illetve megélhetésük tehát mások közreműködése nélkül nem biztosítható. E helyzetben a társadalom (végső soron az állam) – a szolidaritási elv jegyében – valamilyen módon (netán többfajta eszköz együttes alkalmazásával) segítőleg lép fel.

A szociális gondoskodás feladata tehát nem kevesebb, mint az, hogy a társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkező élethelyzeteket feltárja, s azokra reagáljon. Találja meg azokat az eszközöket, amelyekkel a felmerülő problémák a leghatékonyabban kezelhetők, egyidejűleg biztosítsa, hogy ez a beavatkozás az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, s ugyanakkor a közösség (a többi nem veszélyeztetett állampolgár) védelme is megvalósuljon. A mai felfogás szerint a szociális feladatok körébe tartoznak a szociális (társadalmi) rehabilitáció eszközei és intézményei. A társadalomba való be-, illetve visszailleszkedés érdekében segítségre szorulnak a társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, fogyatékosság, munkaképesség megváltozása, munkanélküliség, családi körülmények vagy a család hiánya, szenvedélybetegségek stb.) beilleszkedési zavarokkal küzdenek.

A szociális védőháló „megszövése” azonban nem egyetlen intézményrendszer, hanem szervezetrendszerek együttműködésének feladata. Az állami feladatvállalás meghatározó elve ebben a rendszerben a szubszidiaritás, amely több szinten is megjelenik. Ennek harmadik szintje a rászorultsági szint, amelyen az állami (és önkormányzati) segítés akkor lép működésbe, ha az egyén létfeltételei másként nem biztosíthatók

A három lényeges összehangolandó terület: a munkanélküliség leküzdése, a lét- és munkafeltételek javítása, illetőleg a szociális partnerek részvételi jogainak biztosítása.

A törvényi kötelezettség teljesítésén túl a koncepció elsődleges célja, hogy a város minden lakója számára legyenek elérhetőek olyan ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják, és a minőségi ellátást biztosítják. További cél, hogy a szociális szféra működése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak, és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat az ügyfeleknek. Ugyanakkor, bár a koncepció készítését az Szt. írja elő, az egységes szemlélet, illetve az integrált intézmények működése szükségessé teszi, hogy a koncepcióban az önkormányzat gyermekjóléti intézményekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségei és fejlesztési elképzelései is teret kapjanak.

A koncepcióhoz összegyűjtött adatok, illetve statisztikai mutatók révén a város lakosságának demográfiai, foglalkoztatási helyzete, ellátottsági mutatója válik ismertté. Az adatok, illetve a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények javaslatai alapján az igényekhez legjobban igazodó szolgáltatási struktúra kialakítása és a jelenlegi szolgáltatások fejlesztése a legfőbb feladatunk.

A biztonságos finanszírozási és működési háttér megteremtése érdekében viszont át kell tekinteni a fejlesztés, illetve a működtetés költségvonzatát, valamint a szükséges erőforrások strukturálását és ütemezését.

Kecskemét Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepcióját a Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése először a 779/2003. (XII.17.) KH. számú határozatával fogadta el, majd ezt követően a 927/2005.(XII.21.) KH számú határozattal, az 595/2007. (XII.20.) KH. számú határozattal, a 480/2010. (XII.16.) KH. számú határozattal, valamint a 186/2013. (VI.27.) számú határozattal vizsgálta felül. Ez a legutóbb felülvizsgált szolgáltatástervezési koncepció új adatokkal, a 2013. július 1-jétől 2015. május 31-ig eltelt időszakban elért eredményekkel a jelenlegi helyzetnek megfelelően kiegészítésre került.

A koncepció felülvizsgálatának érdekében az adatok, vélemények és javaslatok megismerése céljából megkerestük a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságát, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, valamint önkormányzatunk által fenntartott szociális intézményeket is.

 
 
PROGRAMOK