Ugrás a tartalomra

Fényes Adolf

Kecskemét, 1867. ápr. 29. – Budapest, 1945. március 15.

Fényes Adolf a magyar festészet egyik kiemelkedő alakja. 1867. április 29-én született Kecskeméten. Szülőházának helyét emléktábla jelzi a Wesselényi utcában. Eredeti családneve Fischmann. 

            Édesapja, Fischmann Simon Henrik tudós, főrabbi, 1846-tól a kecskeméti hitközség vezetője. Sokat tett a zsidó elemi iskola megerősítéséért, a magyar nyelv és a magyar történelem oktatásáért. 1848/49-ben a főrabbival az élén a kecskeméti zsidóság is részt vett a szabadságharcban. Kulturális és jótékonysági szervezetek mellett nevéhez fűződik a kecskeméti zsinagógaépítés kezdeményezése. Ez a családi háttér meghatározó szellemi örökséget jelentett Fényes Adolf számára. 

            Apja halála után édesanyjával Budapestre költözött és megkezdte, majd rövid időn belül abba is hagyta jogi tanulmányait, mert érdeklődése ettől kezdve a képzőművészetre irányult. Egy 1910-ben készült interjúban így beszélt erről: "Jogász voltam, de  már gimnazista koromban rajzoltam  a Borsszem Jankónak. Semmit sem tudtam, nem is láttam addig semmit, csak amit Kecskeméten mint kisdiák nézegettem vásáros napokon, reggel nyolctól kilencig, a keresztény hittanóra alatt, bódékban, ahol gyönyörködtem a felséges uralkodóház arcképeiben s más olajnyomatokban. Teljesen kulturálatlan voltam tehát, és véletlenül ismerkedtem meg egy szobrásszal a tánciskolában, aki beszélt nekem arról, hogy van mintarajziskola, ahol művészetet tanítanak."

            1884-ben felvették a Mintarajziskolába, Székely Bertalan és Greguss János tanítványa volt, majd Weimarban és Párizsban tanult, Weimarban két évig dolgozott. Hazatérése után Benczúr Gyula mesteriskolájában  fejezte be tanulmányait. A szolnoki művésztelep egyik alapítója és tanára volt. Tájképei, paraszti életképei és portréi, majd csendéletei, templom-és palotabelsőket ábrázoló képei egyaránt népszerűvé tették, számos díjat kapott. Gyűjteményes kiállításait olyan rangos helyeken mutatták be, mint a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum, a Fränkel szalon. 1944-ben elvették szolnoki műtermét, majd gettóba hurcolták. Az elszenvedett megpróbáltatások következtében hunyt el 1945. március 15-én.  

Ajánlott:

http://www.forrasfolyoirat.hu/1705/gyergyadesz.pdf;

http://www.forrasfolyoirat.hu/1705/fenyes.pdf

2019. február 25.

Kecskeméti fejlesztések

Kecskeméti fejlesztések

GYERTEK KECSKEMÉTRE!

Kecskemét legfrissebb turisztikai kisfilmje