Kodály Művészeti Fesztivál

KODÁLY FESZTIVÁL MEGNYITÓ
július 29. 
17:00    
HA Kulturális Központ, Kamara terem

Köszöntőt mond: Barta Dóra, a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek és a  Kecskeméti Hírös Agóra ügyvezetője
 
AGYAGHARMÓNIÁK 
K4 – Kecskemét Kortárs Kerámia Kincsei kiállítás megnyitója
Miként válhat láthatóvá a hang, és hogyan őrizheti meg egy tárgy a zene emlékét? A Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményéből válogatott kiállítás olyan kerámiaalkotásokat mutat be, amelyek a hang, a zene, a ritmus és a mozgás világából merítenek inspirációt. Hangszereket idéző formák, megszólaló tárgyak, valamint a zenei élményhez és a tánc kifejező erejéhez kapcsolódó művek hívják párbeszédre a látogatót.
A kiállítás a hang és az anyag, az érzékelés és a képzelet közötti kapcsolódási pontokat kutatja, miközben a kerámia művészetének sokszínű lehetőségeit is bemutatja. A művekben a zene nem csupán téma, hanem inspiráló erő: láthatóvá váló rezgés, forma és érzelem.
A kiállítást megnyitja: Kontor Enikő keramikus művész 
Zenei közreműködő: Harmatos Zoltán, Palotás Endre 
Látogatható: augusztus 29-ig, hétfőtől szombatig 10:00-19:00 óra között

18:00    
HA Kulturális Központ, Kodály terem  
KITELJESEDÉS
A Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely kiállítása
A kiállítás a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely egyik legértékesebb időszakáról kíván számot adni. Bemutatja gyűjteményének gyarapodását, vagyis a hét év alatt megrendezett nemzetközi zománcművészeti alkotótelepek hozadékát. Az alkotások révén a műfaj átalakulásának lehetünk tanúi. A műhely falain kívül élők számára kevésbé ismert tevékenységeibe is betekintést enged: dokumentatív jelleggel feleleveníti különböző tematikájú kurzusait (portréfestő, szitázó, hagyományos fémmegmunkáló), a Zománc Fresh címmel meghirdetett országos pályázatainak eredményeit, az alkotóműhely hazai és külföldi megrendeléseinek kivitelezéseit s a laboratóriumában végzett kísérleteit.
Köszöntőt mond: Barta Dóra, a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek és a  Kecskeméti Hírös Agóra ügyvezetője
A kiállítást megnyitja: Feledy Balázs művészeti író
Zenei közreműködő: Böde-Harkai Csilla
Látogatható: augusztus 29-ig, hétfőtől szombatig 10:00-19:00 óra között

19:00         
Kodály Pont: Kecskemét Táncegyüttes – népdal csokrok

19:30 
HA Kulturális Központ, Színházterem
EGY HÚRON PENDÜLÜNK
Hat évtized, fél évszázad
A 60 éves Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és az 50 éves Kecskemét Táncegyüttes műsora
A Kodály Fesztivál idei ünnepi nyitógálája két meghatározó kecskeméti művészeti közösség előtt tiszteleg. A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar fennállásának 60. évfordulóját, a Kecskemét Táncegyüttes pedig alapításának 50. jubileumát ünnepli. A két együttes közös estje azonban nem csupán kerek évfordulókról szól: egy város kulturális örökségét idézi meg. 
Bár a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar mai formájában 1966-ban alakult meg, Kecskemét szervezett zenekari élete egészen 1879-ig nyúlik vissza. A Zenekar így közel 150 éve jelentős szerepet tölt be Kecskemét és a régió zenei életében. A Kodály-hagyomány elkötelezett ápolójaként rendszeresen szólaltatja meg Kodály Zoltán műveit, miközben repertoárja a klasszikus mesterektől a kortárs alkotókig ível. Nemzetközi rangú művészekkel dolgozik együtt, évről évre otthont ad karmesterkurzusoknak, és kezdeményező szerepet vállalt abban is, hogy a Kodály Fesztivál Kecskemét kulturális életének meghatározó eseményévé váljon..
A Kecskemét Táncegyüttes 1976-ban, a magyar táncházmozgalom kibontakozásának időszakában alakult. Fél évszázad alatt Bács-Kiskun vármegye reprezentatív néptáncegyüttesévé vált, több mint ötezer fiatalt vezetett be a Kárpát-medence népzenei és néptánc-hagyományába, miközben rangos hazai és nemzetközi fesztiválokon képviselte Kecskemétet és a magyar folklórt. Az Együttes munkáját számos szakmai elismerés fémjelzi, köztük az Örökség Díj, a Kodály Zoltán-díj és a Megyei Príma Díj.
A „Hat évtized, fél évszázad – Egy húron pendülünk” cím többet jelent a jubileumok egyszerű összegzésénél. A szimfonikus zene és a néptánc, a koncertterem és a táncszínpad, a kodályi örökség és a népi kultúra közös gyökerekből táplálkoznak: abból a meggyőződésből, hogy a művészet közösséget teremt, identitást formál és generációkat köt össze.
Ez a jubileumi gála a közös alkotás ünnepe. Hatvan és ötven év kiemelkedő művészi teljesítménye, megszámlálhatatlan koncert, előadás, próba és közös élmény találkozik ezen az estén, miközben a két együttes együtt mutatja meg azt az értéket, amely Kecskemét kulturális életét évtizedek óta meghatározza. A múlt öröksége, a jelen művészi ereje és a jövő iránti elkötelezettség egyszerre szólal meg ezen a különleges esten – valóban egy húron pendülve.
Belépődíj: 4.500 Ft, nyugdíjas: 2.700 Ft


 
július 30. 
16:30        
Kodály Pont: Kecskemét Táncegyüttes Csutri csoportjának bemutatója

17:00    
Indulás: HA Kulturális Központtól  
ZENÉS VÁROSSÉTA KODÁLY VÁROSÁBAN BŐSZE ÁDÁMMAL (angol nyelven)
Kecskemét a magyar zene fővárosa. Legalábbis a Kodály Fesztivál ideje alatt. Azon túl, hogy a 20. századi magyar zenetörténet egyik legnagyobb zeneszerzője, Kodály Zoltán itt született, a város századokra visszamenően gazdag zenekultúrával rendelkezett. Ezek emlékeit járja be közel kétórás sétáján Bősze Ádám zenetörténész azokkal a vendégekkel, akik kíváncsiak Kacsoh Pongrác, M. Bodon Pál, Vásárhelyi Zoltán, vagy éppen Kodály Zoltán örökségére.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A regisztrációs link, ide kattintva található!
     
18:00
Kodály Intézet
PARKETTA ALATT A MÚLT – A KÖZÉPKORI KECSKEMÉT NYOMÁBAN
Régészeti-numizmatikai kamarakiállítás a Kodály Intézet feltárásainak leleteiből
Megtekinthető: 2026. július 31. - augusztus 09., valamint 2026. szeptember 01-30. között 10 órától 18 óráig.
Megnyitó: 2026. július 30., csütörtök 18:00
A kiállítást megnyitja: Rajk Judit, a Kodály Intézet igazgatója és Fazekas András Kristóf, a Kecskeméti Katona József Múzeum régész muzeológusa, a kiállítás kurátora
Közreműködnek a 35. Nemzetközi Kodály Szeminárium résztvevői 
A kiállítás a Kecskeméti Katona József Múzeummal együttműködésben kerül megvalósításra.
A kiállítás ingyenesen megtekinthető.

19:00         
Kodály Pont: A 35. Nemzetközi Kodály Szeminárium résztvevőinek koncertje

19:30     
HA KultKaszinó
HAYDNTÓL KODÁLYIG
Vonós Trió: Hollókői Huba hegedű, Pólus László cselló, Gulyás-Nagy György brácsa
Három hangszer, ezer árnyalat
A vonóstrió-irodalom talán kevésbé ismert, mint a vonósnégyesek gazdag repertoárja, mégis a kamarazene egyik legtisztább és legintimebb műfaja. A három hangszer önálló személyiséggé válik: nincs lehetőség elrejtőzni, minden szólam egyenrangú, minden zenei gondolat közvetlenül jut el a hallgatóhoz. A koncert négy műve több mint másfél évszázad zenei világát öleli fel, miközben végig ugyanazt bizonyítja: a kamarazene legnagyobb ereje az egymásra figyelésben és a közös lélegzésben rejlik.
A nyitószám, Joseph Haydn B-dúr Divertimentója (Hob. V:8) a műfaj egyik legkorábbi gyöngyszeme. Haydnt méltán nevezik a vonós kamarazene atyjának: műveiben a klasszikus forma tökéletes arányérzékkel, derűvel és kifinomult humorral párosul. A „divertimento" szó eredeti jelentése szórakoztatás, ám Haydn zenéje ennél jóval többet kínál. A könnyed dallamok mögött rendkívüli mesterségbeli tudás, elegáns szólamvezetés és folyamatos zenei párbeszéd bontakozik ki. A három hangszer egyenrangú szerepet kap, a témák természetesen vándorolnak egyik szólamtól a másikig, miközben a zene végig megőrzi frissességét és életörömét.
A koncert második darabja, Jean Sibelius g-moll vonóstriója, egészen más világba vezet. A fiatal Sibelius még tanulmányai idején komponálta ezt a rövid, de rendkívül karakteres művet, amelyben már felismerhetők későbbi stílusának legfontosabb vonásai: a sötétebb hangszínek iránti vonzalom, a tömör fogalmazás és az északi természet ihlette melankolikus atmoszféra. Bár a darab még romantikus gyökerekből táplálkozik, már felvillannak azok a motívumok és hangulati elemek, amelyek később szimfóniáit és szimfonikus költeményeit világhírűvé tették.
A műsor középpontjában Kodály Zoltán Intermezzója áll. Kodály kamarazenéje különleges helyet foglal el a magyar zenetörténetben: a népzenei ihletés nála sohasem egyszerű idézet, hanem mélyen átélt, saját zenei nyelvvé formált gondolkodás. Az Intermezzo lírai szépsége, finom ritmikája és bensőséges hangvétele a magyar népzene szellemiségét ötvözi a nyugat-európai kamarazene hagyományaival. Rövid terjedelme ellenére rendkívül koncentrált alkotás, amely egyszerre érzékeny és szenvedélyes.
Az est záró darabja, Dohnányi Ernő C-dúr Szerenádja op. 10, a vonóstrió-irodalom egyik vitathatatlan remekműve. A mindössze huszonhét éves zeneszerző 1902-ben komponálta ezt az öttételes alkotást, amely a romantikus kamarazene egyik csúcspontja. Dohnányi lenyűgöző mesterségbeli tudással ötvözi a klasszikus formavilágot a gazdag romantikus harmóniákkal és a virtuóz hangszerkezeléssel. A mű egyszerre elegáns és szenvedélyes, játékos és mélyen lírai; a karakteres nyitótételt egy különleges Scherzo, egy meghitt Romanza, egy energikus Tema con variazioni, végül egy ragyogó finálé követi. A három hangszer szinte zenekari gazdagságú hangzást teremt, miközben végig megőrzi a kamarazene személyes, közvetlen intimitását.
Az est előadói három különböző művészi pályát képviselnek, amelyeket a kamarazenélés szeretete kapcsol össze. Hollókői Huba, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, karmesterként és hegedűművészként egyaránt nemzetközi pályát futott be: Európa számos jelentős szimfonikus zenekarával dolgozott együtt, miközben kamarazenészként is mindig fontosnak tartotta a közös muzsikálás közvetlenségét.
Partnerei, Gulyás-Nagy György brácsaművész és Pólus László csellóművész a magyar kamarazenei élet elismert szereplői, akik évtizedes zenekari és kamarazenei tapasztalatukat hozzák ebbe az együttműködésbe. Játékukban a technikai biztonság mellett különösen fontos szerepet kap a kamarazene lényege: az egymásra figyelés, a közös zenei gondolkodás és az a finom egyensúly, amely három önálló művészi hangból képes egységes zenei élményt teremteni.
A koncert négy különböző zeneszerző négy eltérő világát mutatja be, mégis egységes utazássá áll össze. Haydn derűje, Sibelius északi lírája, Kodály magyar ihletésű költészete és Dohnányi romantikus mesterműve együtt a vonóstrió műfajának gazdagságát és időtálló szépségét ünneplik.
Belépődíj: 2.000 Ft


 
július  31.
17:00    
Indulás: a HA Kulturális Központtól  
ZENÉS VÁROSSÉTA KODÁLY VÁROSÁBAN BŐSZE ÁDÁMMAL (magyar nyelven)
Kecskemét a magyar zene fővárosa. Legalábbis a Kodály Fesztivál ideje alatt. Azon túl, hogy a 20. századi magyar zenetörténet egyik legnagyobb zeneszerzője, Kodály Zoltán itt született, a város századokra visszamenően gazdag zenekultúrával rendelkezett. Ezek emlékeit járja be közel kétórás sétáján Bősze Ádám zenetörténész azokkal a vendégekkel, akik kíváncsiak Kacsoh Pongrác, M. Bodon Pál, Vásárhelyi Zoltán, vagy éppen Kodály Zoltán örökségére.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A regisztrációs link, ide kattintva található!

18:00    
HA KultKaszinó
HANGGÁ LETT GONDOLAT - KODÁLY VALLOMÁSAI ZENÉBEN ÉS SZÓBAN
AZ ARS NOVA ÉNEKEGYÜTTES HANGVERSENYE 
Kodály Zoltán számára a népdal nem csupán zenei örökség volt, hanem egy nép emlékezete, nyelve és lelke. Ezen az estén gondolatai és vallomásai fonódnak össze azokkal a dallamokkal, amelyekből életműve táplálkozott. A felhangzó kórusművek, népdalok és hangszeres közjátékok együtt rajzolják meg azt a szellemi utat, amelynek vezérfonala egész életében változatlan maradt: a hit a közösség, az éneklés és a magyar kultúra megtartó erejében.
Kiss Katalin világhírű Ars Nova Énekegyüttesének művészi arculatához évtizedek óta hozzátartoznak a gondosan felépített tematikus hangversenyek, amelyek a kórusmuzsikát az irodalommal, kiemelkedő személyiségek életművek zenei-szellemi bemutatásával vagy kortárs szerzői estekkel kapcsolják össze. E hagyomány folytatásaként ez a hangverseny Kodály Zoltán hitvallását, a népzenéhez fűződő kapcsolatát és művészi gondolkodását állítja a középpontba. 
A zeneművek között Kodály írásaiból válogatott részletek hangzanak el Sirkó László kiváló tolmácsolásában.
Közreműködik:
Gerhát László – zongora
Megyesi Zsófia – ének
Vezényel: Kiss Katalin
Belépődíj: 2.000 Ft

 
19:00         
Kodály Pont: A Kodály Iskola tanulóinak koncertje 

20:00     
Barátok temploma
ERDEI PÉTER NEMZETKÖZI MESTERKURZUSÁNAK ZÁRÓKONCERTJE
Közreműködik a Nemzetközi Kamarakórus
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete a Kecskeméti Kodály Intézetért Alapítvány együttműködésével, a 35. Nemzetközi Kodály Szeminárium keretében karvezetés mesterkurzust hirdetett fiatal, pályájuk elején járó kóruskarnagyok számára.
A mesterkurzust Erdei Péter, Liszt- és Bartók–Pásztory díjas karnagy, Érdemes és Kiváló Művész, címzetes egyetemi tanár vezeti.
A mesterkurzus elsődleges célja Kodály Zoltán, illetve más, magyar és külföldi zeneszerzők kórusműveinek megismerése, elemzése, művészi megvalósítása.
A gyakorlati munka az erre az alkalomra létrehozott Nemzetközi Kamarakórus közreműködésével zajlik.
A záró koncerten a kamarakórust a kurzus aktív résztvevői vezénylik, műsoruk az alábbi anyagból történő válogatás lesz:
Johann Hermann Schein: Ich lasse dich nicht
Wende dich, Herr, und sei mir gnädig
Johannes Brahms: Fünf Geistliche Gesänge, op. 104
No 1, 3, 4.
Kodály Zoltán: An Ode for music
I will go look for death
New Year's greeting
Orbán György: Super flumina Babylonis
Vajda János: O, vos omnes
Csemiczky Miklós: Pater Noster
Ivan Hrusovsky: Rhytmus
Javier Busto: O, magnum mysterium
Arvo Pärt: The deer's cry

 
augusztus 1. 
16:00    
HA Kulturális Központ, Előcsarnok
HANGSZER-PARK
interaktív kiállítás és workshop
Közreműködik: Birinyi József népzenekutató, a Filharmónia népihangszeres szólistája 
Népzenei és klasszikus hangszerek kipróbálása, Kodály- módszer ritmusjátékok, kézműves foglalkozás, hangszerkészítés
A belépés díjtalan!

19:00         
Kodály Pont: Fafúvós együttes koncertje
 
20:00    
Romkert
VIVALDI FEAT – Talamba ütősegyüttes 
A Talamba Vivaldi Négy Évszak művéből évszakonként egy-egy tételből készített átdolgozást, majd jött az újabb ötlet: saját szerzeményeik közül megkeresték azokat, amelyek hangulatukban leginkább idomulnak a barokk komponista művéhez, de persze mindegyik esetben kissé megbolondították az eredeti felállást.
Aligha túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a világ egyik legismertebb klasszikus zeneműve Vivaldi lassan háromszáz éves remeke, A négy évszak. Számtalan verzióban hallhattuk már, és nyilván fogjuk is még hallani, de az a kaland, amelyre a Talamba Ütőegyüttes most mindannyiunkat invitál, kétségtelenül különleges esemény a sorban. Az egyes évszakokat „hallhatóvá tevő" emblematikus tételek mellé most saját, hasonló hangulatú szerzeményeiket párosították, így lépve termékeny párbeszédbe a barokk mesterrel.
Az Talamba 1999-ben egyetemi baráti társaságból alakult.. Műfajközi, vagy ahogy ők mondják, az egyes műfajokat „kibékítő" vállalásaik a szó szoros értelmében ütős koncerteket eredményeznek: a legnagyobb klasszikusok újragondolása mellett a népzenétől vagy a jazztől sem idegenkednek. A négy évszak „megduplázásának" ötlete a pandémiás időszak kezdetére esett, amikor hirtelen nemcsak a fellépési, de még a próbalehetőségek is megszűntek. Nem titok, hogy régi tervük volt Vivaldi 1725-ben hegedűre és vonószenekarra írt művének átültetése a saját terepükre, a bezártság idején pedig megtették az első lépéseket. Évszakonként egy-egy tételből készítettek felvételt és videóklipet, majd jött az újabb ötlet: saját szerzeményeik közül megkeresték azokat, amelyek hangulatukban leginkább idomulnak a barokk komponista művéhez, de persze mindegyik esetben kissé megbolondították az eredeti felállást. A Talamba nyara a tengerpartra kalauzol, az őszhöz népi dallamot párosítottak, a tél virtuóz taktusai az évszak leglényegét ragadják meg, hogy végül a tavasz egy vízcsepp hosszú útját kövesse végig a születéstől addig, amíg az óceánba ér. 

  
augusztus 2. 
19:00         
Kodály Pont: Az M. Bodon Pál Zeneiskola tanulóinak koncertje 

21:00 
Főtér
DÉS LÁSZLÓ ÉS A FREE SOUNDS KVARTETT - atmoszféra koncert 
Közreműködik: Dés László szopránszaxofon, Lukács Miklós cimbalom, Dés András ütőhangszerek és Fenyvesi Márton gitár
Dés László, Lukács Miklós, Dés András és Fenyvesi Márton nemzedékeken átívelő, szabad zenét játszó zenekara 2019 elején állt fel. Elgondolásuk, hogy az amúgy is nagy zenei szabadságot feltételező jazz műfajának végsőkig tágítsák a kereteit. Csak hangszeres tudásukra, a fülükre és érzékenységükre hagyatkozva, minden előzetes próba, egyeztetés nélkül játszanak, a teljes szabadság örömével. Ez nagy külső és belső összpontosítást igényel, hiszen a zenei produktum a játék közben ölt formát. A témák, a szerkezet, forma mind a pillanat szüleménye, és ez óriási élmény mind a muzsikusok, mind pedig a közönség számára, mivel a létrejövő zene soha többé nem reprodukálható abban a formában. Ez a közös élmény olyan, mint egy nagy varázslat, a rögtönzés varázslata. Négy kiváló muzsikus egymásra találása hangszereik közvetítésével, koncertről koncertre.


Támogatók: Kecskemét Megyei Jogú Város, Nemzeti Kulturális Alap