2019-06-21 10:31:00 | Bővebben...
 
 
 
 
2019-06-18 15:17:00 | Bővebben...
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2019-05-29 15:14:00 | Bővebben...
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2019-05-12 21:26:00 | Bővebben...
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2019-04-01 21:00:00 | Bővebben...
 
 
 
 
 
Augusztus
 
 

 

 
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
 
Az összetett kereső segít Önnek abban, hogy szűkítse a keresési feltételeket. Minél több lehetőséget választ, annál nagyobb lesz a találati pontosság.  
 
Miben keressen: E-ügyintézés Városunk Önkormányzat
Tartalmazzák ezen szavak mindegyikét (pl.: "Megyei Város" azokat a találatokat sorolja fel, ahol a Megyei és a Város szavak is megtalálhatók )
Pontosan ezt a kifejezést (pl.: "Megyei Város" csak azokat a találatokat sorolja fel, ahol pontosan a Megyei Város kifejezés szerepel)
 
 
 
Megjelenés dátuma, vagy időszak
megadása esetén az időszak kezdete.
 
 
 
Időszak megadása esetén
az időszak vége.
 
Városunk
Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal elérhetősége
 
6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Telefon: +36-76/513-513
Telefax: +36-76/513-538
E-mail: kecskemet@kecskemet.hu
varoshaza@kecskemet.hu
cityhall@kecskemet.hu

 
Ügyfélszolgálat
 
Telefonkönyv
 
Helyi hírek
 
Ide írja az üzenet szövegét
címzett neve

cimzett e-mail címe:

feladó neve:

feladó e-mail címe:

 
Nyomtatás
2009.01.12. hétfő
 

A Doni áttörés 66. évfordulóján

 

A Cifrapalota dísztermében nyílt meg vasárnap délelőtt, a református templomban tartott megemlékezést követően az idén 100. februárban esztendeje született Szabó Pál hagyatékából összeállított kiállítás, mely az 1943. január 12-i doni áttörés 66. évfordulója alkalmából, eredeti dokumentumok bemutatásával hajt fejet a II Világháború kecskeméti áldozatai és túlélői előtt.

 
 
 

A „Kecskemétiek a Don-kanyarban” című kiállítás megtekinthető: 2009. január 11-16-ig a Cifrapalota dísztermében (Az évfordulóra való tekintettel a kiállítás január 12-én, hétfőn is nyitva!).

 
 
 
 

1942/43 telén a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája zajlott távol az országtól, a Szovjetunió területén. A Don menti tájat – ahol több mint 200 kilométeres frontszakasz őrzése volt a magyar honvédek feladata – Don-kanyar, doni front, sőt: a doni pokol néven őrizte meg a történelmi emlékezet. 1942/43 telén itt semmisült meg a második magyar hadsereg nagy része. A leghevesebb szovjet katonai támadások 1943. január 12-én a magyar-német védelmi vonal leggyengébb pontjára, Uryw környékére összpontosultak. A „pergőtűz” után az első vonalban maradt túlélők még visszaverték a támadást, de január 14-én az ellenség végérvényesen kettészakította a magyarok egységeit és azok háta mögé kerültek.

 
 
 
 

A második magyar hadsereg egységeiben ott voltak a kecskemétiek is. Az orosz harctérre induló Magyar Királyi Zrínyi Miklós 7. Honvéd Gyalogezred katonái számára 1942 májusában egyhónapos harcászati gyakorlatot szerveztek Orgovány környékén, majd bevagoníroztak, és június 16-án elbúcsúztatták őket a kecskeméti vasútállomáson. Úgy indultak el, hogy útjuk végcélját nem ismerték. Köztük volt Szabó Pál főhadnagy, aki zászlóalj vonatparancsnoki megbízást kapott. Az ezredparancsnok Tormássy- Szávits Sándor ezredes volt, hadosztályparancsnokuk Grassy József tábornok. A katonavonat az orosz Rjecsiszáig közlekedett, onnan gyalogmenetben vonultak tovább. Negyven nap alatt ezer kilométert tettek meg, míg a végállomás, Uryw környékére értek. A Szabó Pál és testvérei által készített fényképek és a hagyatékban fennmaradt levelezés igaz és hű tükre a kecskeméti honvédek távoli tájakon átélt megpróbáltatásainak. A kiállításon bemutatott anyag első ízben kerül nyilvánosságra.

 

A dokumentumokat megőrző Szabó Pál köztiszteletnek örvendő kecskeméti család tagja, aki ez év februárjában lenne 100 éves, 2006-ban halt meg. Édesapja, Szabó Imre nyomdász volt, a Szilády nyomdában dolgozott, ólommérgezésben halt meg. Édesanyja, Szabó Judit varrónő, majd önálló női szabó szalon tulajdonosa, hat gyermekkel maradt özvegyen.

Szabó Pál (1909 – 2006) felsőkereskedelmi iskolát majd tiszti iskolát végzett, 1928-tól a Közép-Európai Biztosító Rt könyvelője, később a Gazdasági Egyesület jegyzője és könyvelője, a Sertésmalom Rt munkatársa, de volt szellemi ínségmunkás is. 1940-ben, bevonulása után nősült.

Idősebb testvére, Szabó Imre fényképészmester (1903-1985) József Királyi Főherceg udvari fényképésze volt Balatonfüreden. A harmincas évek közepén telepedett haza Kecskemétre, műterme és fotószaküzlete volt. A Katona József Múzeumban korábbi gyűjtések eredményeként több mint 4000 db üveglemezt őrzünk Szabó Imre felvételeiből.

Öccse, Szabó István (1914-1944) felsőkereskedelmi iskolát végzett, majd katonatiszt lett. Ő is amatőr fotós volt, Pali bátyjával együtt fotózta a Don környékét is 1942/43 telén.

Szabó Pál 1943 januárjában az utolsó szabadságos vonattal még haza tudott jönni, átmenetileg itthoni laktanyaszolgálatra osztották. István öccse, a 37. gyalogezred I. zászlóalj géppuskás századának parancsnoka, a január 22-i hősies ellentámadás egyik főszereplője, a teljes orosz áttörés miatt nem hagyhatta el a frontvonalat. Századának megmaradt emberei később ezer kilométeres gyalogmenetet követően vonatoztak haza, 1943 májusában. 1944 nyarán mindketten Munkács és Ungvár környékén teljesítettek szolgálatot, védőállásokat építettek, október 26-án azonban az egész ezred orosz hadifogságba esett. Szabó István életútja itt ért véget. 1944 júliusában nősülési engedélyt kapott a honvédelmi minisztériumtól. Menyasszonya a máramarosi Halász Lenke, főiskolai hallgató volt, esküvőjüket október végére tervezték. Október végén a hadifogságban Munkács és Szolyva között egy részeg orosz őrnagy a jó állapotú bőrcsizmájáért agyonlőtte. Szabó Pál 1948-ban tért haza a hadifogságból.

A kiállítás gazdag fotóanyag, térképek, tábori levelezőlapok, és más dokumentumok segítségével mutatja be a Kecskeméten állomásozott 7. Magyar Királyi Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogezred 1939. évi zászlószentelési ünnepségét, a bácskai bevonulást, a Don mentén töltött hónapokat, majd a hadifogság viszontagságait. Megtekinthetik a látogatók a Katona József Múzeum gyűjteményéből válogatott zászlókat is, amelyek az 1930-as, 1940-es évek legjellemzőbb darabjai.

Székelyné Kőrösi Ilona

 
 
 
PROGRAMOK