Ugrás a tartalomra

Alapszabály

NYUGDÍJASOK KLUBJAINAK MEGYEI JOGÚ VÁROSI SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA

 

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján a Nyugdíjasok Klubjainak Megyei Jogú Városi Szövetsége egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya.

 

I.

 

 

Általános rendelkezések

 

1. Az Egyesület neve: Nyugdíjasok Klubjainak Megyei Jogú Városi Szövetsége

A tagok közös, tartós alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, csak az egyesületi cl megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Vagyonát céljainak megfelelően használhatja, nem oszthatja fel tagjai között és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

Az egyesület politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2. Működési területe: Kecskemét város és vonzáskörzete

3. Székhelye: Kecskemét, Kossuth tér 1. szám.

4. Bélyegzője: köriratban „Nyugdíjasok Klubjainak Megyei Jogú Városi Szövetsége Kecskemét” szöveg, középen az alapítás éve: 1994 látható.

 

II.

 

 

A Szövetség célja, feladatai

 

1. A Szövetség célja: A nyugdíjasok, az időskorúak emberi, állampolgári, társadalmi és anyagi jogainak érvényre juttatása, érdekeinek védelme és képviselete, ezen belül különös gondot fordít társadalmi megbecsülésük erősítésére, egészségi és kulturális szükségleteinek kielégítésére, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére.

2. Szorgalmazza és támogatja a nyugdíjasok összefogását, a nyugdíjas klubok, körök és egyéb nyugdíjas szervezetek létrejöttét, szövetségbe történő önkéntes tömörülését. Tevékenysége során figyelemmel van más társadalmi rétegek jogos érdekeire is. Céljait és feladatait demokratikus módszerekkel kívánja megvalósítani.

3. A Szövetség önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagszervezetekkel, önálló költségvetéssel és képviselettel rendelkezik és célja elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

4. A Szövetség működése nyilvános. Alapszabály szerinti tevékenységének legfontosabb adatait, szolgáltatásait, ezek elérhetőségének módját a kötelező adatszolgáltatásokon felül részint tagjai által, részint a saját honlapján, valamint a helyi sajtón keresztül nyilvánosságra hozza. Emellett a hivatalos idő alatt a Szövetség irodájában minden információ az érdeklődők rendelkezésére áll.

5. A jelen alapszabály a meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven való működését, elősegíti a tagszervezetek jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

6. A Szövetség és tagszervezetei a következőket végzik:

a.) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés

b.) szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása

c.) idősek életviszonyainak folyamatos kutatása, oktatás, ismeretterjesztés

d.) kulturális, hagyományőrző tevékenység

e.) természet és környezetvédelem

f.) hazai nemzeti kisebbségekkel és a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

g.) jogsegélyszolgálat

7. Együttműködést kezdeményez és tart fenn a különböző civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és azok intézményeivel célkitűzéseinek és feladatainak megvalósításához

8. A Szövetséget,

a.) a létesítő okiratában meghatározott tevékenysége után társasági adómentesség

b.) helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény

c.) illetménykedvezmény

d.) vámkedvezmény

e.) egyéb – jogszabályban meghatározott – kedvezmény

f.) a Szervezet támogatóját adott támogatás (adomány) után, társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illeti meg

 

III.

 

 

A Szövetség tagszervezetei; jogaik, kötelezettségeik

 

1. A tagszervezetek

a.) A Szövetség egyesületként működik: tagja lehet minden egyesület, szervezet, klub, amely egyetért a célkitűzésekkel, azokat támogatja, és vállalja az Alapszabályban foglaltak betartását.

b.) A tagszervezet felvétele belépési nyilatkozat alapján történik, elfogadásáról az Elnökség dönt.

c.) Szervezeti helyzetük szempontjából lehetnek önálló jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb tömörülések, így

- nyugdíjasok megyei szerepkört ellátó szövetsége vagy egyesülete – városi egyesület,

- klub,

- időskorúak szervezete.

2. A tagszervezetek jogai, kötelezettségei, a tagság megszűnése:

a.) A tagszervezetek jogai:

- javaslatokat, észrevételeket, indítványokat tehetnek a Szövetség működésével,

döntéseivel kapcsolatban,

- joguk van arra, hogy tájékoztatás kapjanak az Országos Szövetség, a Városi

Szövetség munkájáról, határozatairól,

- Az Országos Küldöttértekezletre küldötteket választhatnak, az Országos

Elnökségbe jelölteket javasolhatnak

b.) A tagszervezetek kötelességei:

- Az Alapszabályban és az Országos Szövetség más szabályzataiban foglaltak megtartása, Szövetség célkitűzéseinek, feladatainak megvalósításában és a Közgyűlés határozatainak végrehajtásában való aktív közreműködés,

- helyzetükhöz és körülményeikhez képest a nyugdíjas szolidaritás ápolása,

- kapcsolattartás a helyi önkormányzatokkal az időseket érintő ügyekben.

c.) A tagság megszűnhet:

- kilépéssel,

- törléssel,

- a tagegyesület, klub megszűnésével

- a tagszervezet írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet a Szövetségből. Azt a tagszervezetet, amelyik nem tesz eleget az alapszabályban leírt és általa vállalt kötelezettségének az Elnökség törli a tagok sorából. A törlést kimondó határozat ellen a tagszervezet a Küldöttgyűléshez fellebbezéssel élhet.

- az elnökség törli a tagsági nyilvántartásból azt a tagot, aki fizetési kötelezettségét az elnök írásbeli felszólítása ellenére, a felszólítást kézhezvételét követő 8 napon belül nem teljesíti. A törlésről az elnökség határozatot hoz, amelyről az elnök tájékoztatja a tagot, a küldöttgyűlést és a tagnyilvántartásból törli. Törlés esetén a törölt tag, tagsági viszonya az elnökségi határozat meghozatalának napjával szűnik meg. A törlést elrendelő elnöségi határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

 

IV.

 

 

A Szövetség szervezete, hatáskörük, a működési rend

 

1. A Szövetség szervezete

Küldöttgyűlés

Felügyelő Bizottság

Elnökség

Elnök, elnökhelyettesek, elnökségi tagok

Irodavezető

2. Küldöttgyűlés

a.) A Szövetség legfőbb döntést hozó szervez a Közgyűlés, amely a tagszervezetek – létszámtól függő küldöttjéből (minden megkezdett 50 fő után 1 fő) – és az általuk megválasztott elnökségből áll. Új tagszervezet felvétele esetén annak küldötte a közgyűlés tagjává válik.

A közgyűlés üléseit szükség szerint, de legalább évenként tartja. Bírósági elrendelés vagy Szövetség tagszervezetei 50 %-nak az ok és célmegjelölésével beadott indítványára rendkívüli ülést kell tartani.

A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az alapszabály elfogadása és módosítása

- a Szövetség éves munkaprogramjának meghatározása, ezek megvalósulásának ellenőrzése

- az éves költségvetés meghatározása, annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása

- a Szövetség elnökének, 3 elnökhelyettesének, 5 elnökségi tagjának, valamint a 3 tagú Felügyelő Bizottságnak megválasztása és visszahívása, titkos szavazással.

- a Szövetség más civil szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása a megkötött megállapodások jóváhagyása.

- a tagsági díj összegének meghatározása

- tiszteletbeli elnök cím adományozása

- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll,

- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt,

- jelenlegi és korábbi szövetségi tagok, vezető tisztségviselők és a Felügyelő Bizottsági tagok, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről szóló döntés: végelszámolás kijelölése,

- döntés mind azokban a kérdésekben, amelyben az Elnökség a Küldöttgyűlés döntését kéri.

A Szövetség éves beszámolóját az Elnökség a számvitelről szóló és egyéb hatályos jogszabályoknak megfelelő időben és tartalommal köteles a Közgyűlés elé terjeszteni. Tervezetét a Küldöttgyűlés bármely tagjai számára a Küldöttgyűlés előtt legalább 8 nappal betekinthetővé kell tenni.

A Küldöttgyűlés működése

- a Küldöttgyűlést a Szövetség elnöke szükség szerint, de munkaterv alapján legalább évente hívja össze és tesz javaslatot napirendjére. Ülései nyilvánosak, de szavazati joggal csak a tagszervezetek küldöttjei, valamint az elnökség tagjai rendelkeznek.

- a Közgyűlés küldöttjeit tagszervezetek saját alapszabályuk szerint 4 évre választják, mandátumuk nem feltétlenül követi a Szövetség választási ciklusát.

- a Küldöttgyűlés összehívásának időpontjáról, helyéről, napirendi javaslatáról, az elnökség tagjait, valamint a Szövetség valamennyi tagszervezetét legalább 15 nappal korábban az elnök írásbeli meghívóban értesíti. Az ettől eltérő módon összehívott Küldöttgyűlés csak akkor határozatképes, ha az ülésen minden tag jelen van, s a megtartásához, illetve a javasolt napirend megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárultak. A Küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság, vagy jogszabály elrendeli, illetőleg, ha a tagszervezetek 10 %-a írásban, az ok és cél megjelölésével kéri.

- A szabályosan összehívott Küldöttgyűlés határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosult tagok több, mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a fél órán belüli időpontra ismételten összehívott Küldöttgyűlés – változatlan napirend esetén – a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes, feltéve, hogy a megismétlendő Küldöttgyűlés időpontját és helyét, valamint a fél órán belüli megismétlés lehetőségét az eredeti meghívó tartalmazza.

- Ha a törvény, illetve a jelenlegi alapszabály másként nem rendelkezik, a Küldöttgyűlés döntéseit a jelenlévő tagok több, mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza.

- A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. A határozatait nyílt szavazással hozza, a határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség szükséges, kivéve az alapszabályban meghatározott esetekben. A Küldöttgyűlésen minden küldöttnek egy szavazata van, szavazni csak személyesen lehet.

A határozathozatalnál a Küldöttgyűlés tagjainak 2/3 + 1 fő egyetértő szavazata szükséges:

- az alapszabály elfogadásához és módosításához,
- a Szövetség egyesülésének vagy szétválásának elhatározásához,
- a Szövetség céljainak módosításához,
- a Szövetség megszűnéséről szóló Küldöttgyűlési döntéshez, vagy más civil szervezethez történő egyesülés és kilépés esetében.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

- aki a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesül,
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötnie,
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
- akinek a hozzátartozója érdekelt a döntésben,
- aki a Szövetségnek nem tagja, vagy alapítója,
- aki a döntésben érdekelt más szervezetekkel, más szervezetekben többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak, azokon tanácskozási jog nélkül, hallgatóként bármely érdeklődő személy részt vehet.

A Küldöttgyűlés határozatait az érintettekkel (ha a Küldöttgyűlésen nincsenek jelen) a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban közölni kell. Amennyiben a Küldöttgyűlés valamely természetes vagy jogi személyt, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet valamilyen jogcímen pénzbeli, vagy anyagi értékű támogatásban részesít, ezt az érintett értesítésével egyidejűleg a nyilvánosságra kell hozni.

A Szövetség irodájában kell hozzáférhetővé tenni az érdeklődők számára a Szövetség működésének, tevékenységének, eseményeinek konkrétumairól, a Szövetség által nyújtott szolgáltatások igénybevételének lehetőségeiről szóló információkat, illetve közleményeket

A Küldöttgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a Küldöttgyűlésen részt vett két szavazati jogú tag hitelesíti.

A Szövetség hivatalos irataiba az adatvédelmi törvény és a személyiségjogokra vonatkozó szabályok tiszteletben tartásával minden érdeklődő betekinthet.

3. Felügyelő Bizottság

- a Felügyelő Bizottság 3 tagból áll és független a Szövetség egyéb szerveitől,
- ügyrendjét maga állapítja meg, tagjai sorából szavazattöbbséggel elnököt választ. A Felügyelő Bizottság üléseit saját munkaterve szerinti gyakorisággal (de legalább évente egyszer, a beszámolójelentés elkészítése előtt) telefonon vagy írásban az elnök hívja össze, üléseiről jegyzőkönyvet készít, amelyet a Felügyelő Bizottság mindhárom tagja aláír. Döntéseit szavazattöbbséggel hozza.
- a Felügyelő Bizottság tagja aza nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák.
- nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben az elnökség tagjaira vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akinek hozzátartozója a Szövetség vezető tisztségviselője.
- a Felügyelő Bizottsági tagság megszűnésére, az elnökség tagjainak megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályzatokat kell alkalmazni azzal, hogy a felügyelő Bizottság tagja lemondó nyilatkozatát a Szövetség elnökségéhez intézi.

- a Felügyelő Bizottság rendszeresen ellenőrzi a Szövetség Alapszabály szerinti működését, pénzügyi helyzetét és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet a Szövetség könyveibe, irataiba, azokat megvizsgálhatja.
- a Felügyelő Bizottság tagja az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet.
- a Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni, annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a Szövetség működése során jogsértés, vagy a Szövetség érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, enyhítése az intézkedésre jogosult szerv intézkedését teszi szükségessé,
- a tisztségviselők felelősségét érintő tény merült fel.
- A Küldöttgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte után a Küldöttgyűlés összehívására maga is jogosult.
- ha a Küldöttgyűlés a törvényes működés helyreállítására a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság haladéktalanul köteles értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

4. Elnökség

Az elnökség a Szövetség ügyéntéző szerve. Tagjai: az elnök, 3 elnökhelyettes, 5 elnökségi tag. Ülésein tanácskozási joggal jelen lehet az iroda vezető és a Felügyelő Bizottság tagja. Az elnökség tagjait a Küldöttgyűlés titkos szavazással 4 évre választja. A szavazati joggal jelenlévők legalább 50 %-ának + 1 fő támogató szavazatával. A megválasztottak tisztségükből vissza hívhatók, ha a jelenlévő szavazati jogúak több mint a fele a visszahívás mellett dönt. Nem lehet az elnökség tagja a Felügyelő Bizottság elnöke, tagja vagy ezen személyek hozzátartozója. Egyidejűleg nem lehetnek az elnökség tagjai, akik egymásnak hozzátartozói, illetőleg, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez való hátrányos körülményektől nem mentesül, valamint az, akit vezető tisztségviselői foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Nem lehet az elnökség tagja az a személy, aki a Szövetség célszerinti juttatásából részesül, kivéve, ha az olyan nem pénzbeli juttatás, amelyre megkötés nélkül a Szövetség bármely tagja jogosult.

A Küldöttgyűlés tagjai a Jelölő Bizottság javaslatára nyílt szavazással az elnököt, a 3 elnökhelyettest és az 5 elnökségi tagot a Szövetség küldöttei közül jelöltként választják a szavazólistára. Természetesen mások javaslatára több jelölt is állítható a szabályoknak megfelelően, a választás azonban titkos szavazással történik.

Az elnökség üléseit igény szerinti gyakorisággal, de munkaterv szerint legalább negyedévente, az elnök távollétében az elnökhelyettes a javasolt napirend megjelölésével telefonon vagy írásban hívja össze. Az elnökség maga határozza meg ügyrendjét, ülései nyilvánosak és értelem szerűen vonatkoznak rá a Küldöttgyűlésnél leírt rendelkezések. Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább 5 tagja jelen van, döntéseit egyszerű Í szótöbbséggel hozza. Az elnökség irányítja és szervezi a Szövetség működését és tevékenységét. Működéséért és döntéseiért a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel, amelynek évente legalább egyszer beszámolni köteles. Az elnökség tagjai egyénileg és esetenként együttesen vesznek részt a Szövetség feladatainak kidolgozásában és végrehajtásában, a mozgalmi tevékenység szervezésében, a tagszervezeti tevékenység segítésében, az önkormányzati, társadalmi szervekkel, szervezetekkel és médiumokkal történő kapcsolattartásban. A Szövetség érdekképviseleti, érdekvédelmi, gazdasági, szociális- és kulturális tevékenységében.

Az elnökség irányítja két küldöttgyűlés között a Szövetség munkáját, előkészíti a küldöttgyűlést, szervezi a rendezvényeket. Gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Jóváhagyja a Szövetség pénzügyi, ügyviteli és egyéb szabályzatait.

Feladata az éves költségvetés és zárszámadás elkészítése. A Szövetség céljaira és működésének fedezetére pályázatokat nyújt be. Hatáskörébe tartozik mindazon további kérdés, amit jogszabály vagy jelen alapszabály a Küldöttgyűlés vagy más szervezeti egység hatáskörébe nem utal. Az elnökség gondoskodik a tagszervezetek nyilvántartásáról, döntéseinek nyilvánosságra hozatalával összefüggésben a Küldöttgyűlésnél leírtak az irányadók.

Az elnökségi tag megbízatása megszűnik:
- határozott idejű megbízás esetén, a megbízás időtartamának lejártával,
- megszüntető feltételhez köthető megbízás esetén, a feltétel bekövetkeztével,
- visszahívással,
- lemondással,
- az elnökségi tag halálával,
- az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges korlátozásával,
- az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

5. Elnök, elnökhelyettesek, elnökségi tagok

A Szövetség elnökének feladata és hatásköre:

Az elnök önálló, általános jogkörrel képviseli a Szövetséget a hatóságok és más szervek előtt, a Szövetség részére a működtetés körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, kivéve a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyeket. Feladata a kapcsolattartás, a tisztséget önkéntes társadalmi munkában látja el, azonban a Szövetség érdekében felmerülő igazolt kiadásainak megtérítésére jogosult.

Probojáczné Túri Éva elnökhelyettes önálló, általános képviseleti joggal rendelkezik.

Az elnök a két elnökségi ülés között irányítja a Szövetséget és levezeti az üléseit.

Meghatározza és felügyeli az irodavezető konkrét feladatait, illetve azok végrehajtását.

6. Irodavezető

A Szövetség ügyvitelét és működését az iroda biztosítja. A feladatokat az elnök irányítása mellett az iroda vezető hajtja végre. A végrehajtás során támaszkodik az önkéntes segítők munkájára.

Az iroda működési ügyviteli, iratkezelési szabályzatát az elnökség hagyja jóvá.

 

V.

 

 

Választhatóság, szavazati jog

 

A Szövetség tisztségeire választható az a nagykorú, cselekvőképes és állampolgári jogaiban bírói ítélettel nem korlátozott magyar állampolgár, aki tagja a Szövetséghez tartozó valamely szervezetnek. A Szövetség küldöttgyűlésén szavazati joga azt a személyt illeti meg, akit küldöttnek, vagy ügyvezető elnökségi tagnak választottak meg. A szavazati jog nem átruházható. A Szövetség valamelyik szervébe megválasztott tisztségviselő megbízatása 4 évre szól. Etikai eljárást, visszahívást a mandátum adási joggal rendelkező szervezet, illetve az elnökség kezdeményezhet, a döntés a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. A visszahívás lehetséges okát és az eljárás módját a Küldöttgyűlés által jóváhagyott „Szövetség Etikai Szabályzatában” kell rögzíteni.

 

VI.

 

 

A Szövetség gazdálkodási rendje

 

A Szövetség jövedelmének forrásai:

A tagszervezeteknek a Küldöttgyűlés által meghatározott, jelenleg klubtagonként, évi 200,- Ft-os tagdíja, 2019. január 1-től évi 500,- Ft/fő. A tagszervezeteknek esetleges önkéntes hozzájárulásai, a különböző szervezetek és személyek adományai, állami (költségvetési, önkormányzati) támogatás, pályázatok, egyéb cél szerinti tevékenységből fakadó, a Szövetség eszközeinek befektetéseiből származó bevétel.

A Szövetség a Küldöttgyűlés által évenként jóváhagyott költségvetésből gazdálkodik. Gazdálkodása nem nyereség érdekelt, az elért eredményt nem oszthatja fel, abból politikai pártokat, illetve szervezeteket nem támogathat. Azt az alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítására, ez irányú tevékenységre fordíthatja. Tagszervezet – kilépése esetén – a Szövetség vagyonára nem tarthat igényt, az oszthatatlan. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a Szövetség tartozásaiért nem felelnek.

A Szövetség célszerinti tevékenységeiből származó bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell nyilvántartani a rá vonatkozó könyvelési szabályok szerint.

A Szövetség gazdálkodásának részleteire a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok, valamint a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Hatályba lépés

Jelen alapszabály módosításait a Közgyűlés 4/2018.03.09. sz. határozatával elfogadta. Az elfogadással egyidejűleg az alapszabály egységes szerkezetbe foglalással hatályba lépett.

Kecskemét, 2018. március 09.
 

Szalókiné dr. Kiss Katalin
elnök




 

 

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI törvény 38. § (2.) bekezdése szerint igazolom, hogy létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Kecskemét, 2018. március 09.
 

Szalókiné dr. Kiss Katalin
elnök

 

2019. augusztus 1.

Kecskeméti fejlesztések

Kecskeméti fejlesztések

GYERTEK KECSKEMÉTRE!

Kecskemét legfrissebb turisztikai kisfilmje