2017-10-03 07:29:00 | Bővebben...
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2017-08-31 11:48:00 | Bővebben...
 
 
 
2017-08-23 14:54:00 | Bővebben...
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2017-08-07 09:19:00 | Bővebben...
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Október
 
 
 
H K Sz Cs P Sz V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          
 
Az összetett kereső segít Önnek abban, hogy szűkítse a keresési feltételeket. Minél több lehetőséget választ, annál nagyobb lesz a találati pontosság.  
 
Miben keressen: E-ügyintézés Városunk Önkormányzat
Tartalmazzák ezen szavak mindegyikét (pl.: "Megyei Város" azokat a találatokat sorolja fel, ahol a Megyei és a Város szavak is megtalálhatók )
Pontosan ezt a kifejezést (pl.: "Megyei Város" csak azokat a találatokat sorolja fel, ahol pontosan a Megyei Város kifejezés szerepel)
 
 
 
Megjelenés dátuma, vagy időszak
megadása esetén az időszak kezdete.
 
 
 
Időszak megadása esetén
az időszak vége.
 
Városunk
Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal elérhetősége
 
6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Telefon: +36-76/513-513
Telefax: +36-76/513-538
E-mail: kecskemet@kecskemet.hu
varoshaza@kecskemet.hu
cityhall@kecskemet.hu

 
Ügyfélszolgálat
 
Telefonkönyv
 


 
ONLINE ügyfélszolgálat:
 
skype azonosító:
ugyfelszolgalat.kmjv

Státusz:
 
msn azonosító:
ugyfelszolgalat@kecskemet.hu

Státusz:
 
Kecskemét híres szülöttei
 
Ide írja az üzenet szövegét
címzett neve

cimzett e-mail címe:

feladó neve:

feladó e-mail címe:

 
Nyomtatás
 

Sándor István polgármester (1870 – 1943)

Kecskemét polgármestereinek sorában az 1913. június 24-én elhunyt Kada Eleket Sándor István követte. Zádorban született 1870. január 28-án. Édesapja néptanító volt. Sándor István fiatalon kezdte pályafutását a kecskeméti városi közigazgatásban; polgármesterré választása előtt már húsz éves tisztviselői gyakorlatot szerzett.

Lestár Péter mellett − jegyzőként − alaposan megismerte a várost és a legégetőbb tennivalókat; egy-egy rábízott feladat önálló ügyintézőjeként maga is részese volt a Lestár-féle városfejlesztési koncepció végrehajtásának.

Kecskemétre kerülésekor az új polgármester, Kada Elek többek között az első aljegyző, Sándor István segítségével kaphatott mindenre kiterjedő tájékoztatást a városról. Az állam és jogtudományi végzettséggel, közigazgatási tapasztalatokkal rendelkező, várospolitikai kérdések iránt élénk érdeklődést tanúsító, tehetséges fiatalember hamarosan Kada Elek legközelebbi munkatársa lett. 1913-ig főjegyzőként dolgozott a polgármester mellett. (Közben jogakadémiai tanárnak, illetve a jogakadémia vezetőjének szerették volna kinevezni, de erről Kada Elek lebeszélte az illetékeseket, mivel ő már évekkel korábban más feladatot szánt Sándor István számára.) Sándor István Kada Elek számos elképzelésének segítője és gyakorlati megvalósítója volt. Résztvett a város birtokszerzéseinek lebonyolításában és kishaszonbérletekkel történő földhasznosításban; Szikra hasznosítási tervének kidolgozásában. (Ekkor telepítették a városi szőlőtelepet és a munkaerő biztosítására Kapásfalut és Árpádszállást, sőt tervbevették Lakitelek házhelyenként történő parcellázását is). Sándor István kezdeményezésére terjesztette fel a tanács a földművelési minisztériumhoz a bugaci legelőjavítás tervét. Részese volt a város belterületén folyó szabályozási munkáknak; a Szabadság út és a Széchenyi utca kinyitásáról, valamint a Szabadság tér bővítéséről szóló elképzelései a korabeli sajtóban is megjelentek. Szívügyének tartotta az iskolák fejlesztését, különösen a külterületi iskolák építését. Sokat fáradozott azon, hogy a helyi iskolaügyet állami segítséggel is fejlesszék. A megszünt gazdasági felső népiskola helyett központi segítséggel sikerült létrehozni az állami földműves iskolát (később ez gazdasági szaktanítóképző lett), és állami segítséggel működtették a polgári leányiskolát is. Sándor István egyik szorgalmazója volt az Iparosotthon és az Újkollégium felépítésének. (Ipartestületi tisztviselőként és a református egyháztanács tagjaként is köztiszteletnek örvendett). Támogatta a kecskeméti mozi létrejöttét. Dékány Gyula fényképész Rákóczi úti ideiglenes vetítőkamrája és az Iparosotthon vendéglősének tűzveszélyes mozija után felépült a Rákóczi úton a Városi Mozgóképszínház. Sándor István javaslatára a mozi jövedelmét kizárólag kulturális - és sport célokra fordították, ebből létesítették pl. a KAC széktói versenypályát. Bekapcsolódott a Művésztelep ügyeinek intézésébe, és Kada Elek hatására – a múzeumügyre is kiterjedt érdeklődése. Elképzelése szerint a múzeumot a Széchenyi téren, vagy a Rákóczi úton (a későbbi városi bérház helyén) építették volna fel, könyvtárral, egy előadóteremmel, hangversenyteremmel és a szükséges kiszolgáló helyiségekkel együtt. A kultuszminisztériumnál kijárt 180.000 korona államsegélyből több részlet meg is érkezett a múzeumépítésre, de az infláció idején megsemmisült. Sándor István a nyári kaszinó épületét - amelyet a háború után alakítottak át múzeummá, s amely ma is otthont ad a Katona József Múzeumnak - rossz szükségmegoldásnak tartotta. Visszatérő gondja volt a bugaci, a kiskunhalasi és a Kecskemét-Csongrád közötti vasútvonal megvalósítása, a vízvezeték és a csatornázás ügye, a Duna-Tisza csatorna terve és a kövezett utak építése is. Résztvett a belterület új közigazgatási beosztásának tervezésében is. Ekkor született több történelmi utónév és az Árpádváros, Rákócziváros elnevezések is.

Sándor István várospolitikusként országosan elismert szakember volt. A Rendezett Tanácsú Városok Szövetségének vidéki titkáraként „Városok” címmel lapot indított és szerkesztett. A Gyermekvédő Egyesület egyik tisztségviselőjeként legjelentősebb munkája a védőnői rendszer megszervezése volt. Mint a Katona József Kör Kada Elek után következő elnöke hangversenyek, munkásgimnázium és ismeretterjesztő előadások szervezésében vett részt. A Kör által szervezett „Népiroda” főleg az első világháború idején vált fontos intézménnyé. A századelő helyi kulturális életének egyik nagy eseménye volt 1909 augusztusában az Országos Dalosünnep. Ügyvezető elnöke Sándor István volt, több éven keresztül készítette elő a rendezvényt, amelynek méreteire jellemző, hogy a sétatéren felállított csarnok az 1500 dalos résztvevőn kívül 6000 vendég befogadására épült. Egyik szervezője az 1911. évi országos gazdakongresszusnak. Az 1911. évi földrengés idején Kada Elekkel együtt tanusított helytállását hosszú ideig példaként emlegették Kecskeméten.

Kada Elek halála után, 1913. augusztus 28-án a törvényhatósági bizottság Sándor Istvánt választotta polgármesterré. (A másik jelölt Bagi László volt). A választást városszerte nagy érdeklődés kísérte. Sándor Istvánnak sok híve volt; Kada Elek politikájának folytatását az ő személyében látták biztosítva. (éppen ezért akadtak ellenzői is; egyesek úgy vélték: a Kadáéhoz hasonló nagyszabású tervek valóraváltását anyagilag már nem győzné tovább a város. Mások túlságosan szegénynek és túlságosan fiatalnak tartották a polgármesteri székhez).

Sándor István székfoglaló beszédében vázolta városigazgatási és városfejlesztési programját, amelyből kiderült, hogy Lestár Péter és Kada Elek munkáját kívánja továbbfejleszteni. Mindenekelőtt a városi háztartás burkolt deficitjét akarta felszámolni, amely − a háború kitörése előtti rövid időszakban sikerült is. Biztosítani óhajtotta a közigazgatás tisztaságát. Kiemelte a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem; s ezzel kapcsolatosan a szakoktatás és a közlekedési hálózat fejlesztését. Nagy súlyt helyezett a közegészségügy javítására, tervezte egy új városi közkórház építését. Folytatni kívánta a városrendezési munkákat, telkek osztását és minél több új lakás építését. A városrendezéshez tartozónak tekintette olcsó és egészséges munkásházak építését, és az egészségtelen lakások felszámolását. „A polgárok meg lehetnek elégedve ezzel a programmal, amelynél különbet, okosabbat, tudományosabbat ma egy vidéki város polgármestere sem nyújthat” - írta a Magyar Alföld 1913. augusztus 31-i számában, s elismerését fejezte ki az új polgármester személye iránt; akiről azt is leszögezte: nem a munkásság választottja, de tisztességes, szorgalmas és országos nevű szaktekintély.

Az új polgármester nagy ambícióval látott hozzá tervei megvalósításához. Az első sikerek után azonban közbeszólt a háború és más feladatokat volt kénytelen ellátni. Ezek közé tartozott a Vöröskereszt egylet fiókjának működtetése és a Hadsegélyző Bizottság munkájának irányítása. Gondoskodni kellett a városba került sebesült katonák elhelyezéséről, élelmezéséről, a lakosság ruhanemű-, élelem-, és vetőmag szükségletéről. A háború vége felé egyre nagyobb gondot okozott az igásjószág- és a munkaerőhiány, és komoly közélelmezési problémák merültek fel. A közhangulatot rontották a rekvirálások, amely ellen a polgármester igyekezett fellépni. Tűzkárok, járványveszély, a pénzügyi helyzet romlása és a közbiztonság lazulása nehezítette a helyzetet.

A napi sürgős teendők megoldása mellett Sándor István csak néhány tervét tudta megvalósítani az őszirózsás forradalom kitörése előtt. (pl. létrehozta a Kada Gyermekotthont, megnyílt a leánykereskedelmi iskola, telket szerzett a kórház számára; megkezdődött hat tanyai iskola építése; felépült a Központi Szeszfőzde; elkészült a pályaudvar bővítési terv).

A Tanácsköztársaság bukása után - demokratikus magatartás, a munkástanácsban való részvétel, a szabadkőművesség és egyéb vádak alapján fegyelmi eljárás indult ellene. A kecskeméti Fegyelmi Választmány az őszirózsás forradalom és proletárdiktatúra alatt a várost ért károkért is Sándor Istvánt vonta felelősségre. Pénzbüntetésre ítélték, nyugdíjazták.

Egy évtizedes mellőzöttsége után tért vissza ismét a politikai életbe. 1931-ben Kecskemét felső kerületének független kisgazdapárti képviselőjévé választották, s 1939-ig ismét aktív közéleti szerepet vállalt.

A két világháború között megjelent írásai főként várospolitikai, közigazgatási kérdéseket tárgyaltak. Sokat foglalkoztatta a kecskeméti tanyavilág és a tanyai közigazgatás megszervezése. „Magyar városok” című cikkében (KL Évk. 1926.) Kecskemét történetéről szólva „Aranykor” jelzővel jellemezte Lestár Péter és Kada Elek polgármesterségét. Saját tevékenységéről így írt: „…be kellett látnom, hogy polgármesterségem ideje nem lehet az alkotás korszaka, csak a különböző oldalakról jövő bajok megelőzése vagy csökkentése…”

Sándor István 1943. december 20-án halt meg Kecskeméten.

Székelyné Kőrösi Ilona

 
 
PROGRAMOK