Ugrás a tartalomra

Honnan kapta nevét Kecskemét?

Mióta 1353-ban, az írott forrásokban először feltűnt városunk (Ketskemét) neve, azóta napjainkig – mondhatni – alig változott a 14. század közepén rögzült írásképi forma.

Kecskemét település az 1353-ban történet említésekor még csak falunak volt tekinthető, azonban 15 év elteltével – 1368-ban – már az oppidumseu villa – mezőváros – átmeneti típusaként említették a források, amely státusznak fontos követelménye volt a város fő profilját évszázadokon át adó vásártartás.

Az 1368-tól Kechkemeth formában előfordult településnév 1426-ra Kechkemegh elnevezésre változott, ami tetten érhető egy 1423-ben kelt írott emlékben, amelyben Zsigmond oppidumnostrum-nak, mezővárosnak, egy évvel később Albert oppidumnak, seacivitas-nak, vagyis városnak mondja, ám kun széknek csak 1472-ben nevezték el.

A "Kechkemegh" forma azonban egyértelműen összefügg a Kalocsa környékén fekvő Kecske-Mégy, Homok-Mégy és Alsó-Mégy településnevekkel, és ne feledjük a Fejér megyében 1298-ban létesült Meed és 1426-ban létező Dynesmed, Dinnyesmed, (ma Dinnyés) településneveket sem, amelyek a magyar hangtörténet szabályszerűségei alapján arra is utalhatnak, hogy a Méty>Mét ^ Mégy >Méd ugyanannak a szónak a változatai voltak, amelyek lehetőséget adnak a " Kecskeméd"=meddő (kecske száraz medre), a "Kecskemégy" = Kecske nevű személy birtoka, a "Kecskemét"= mét (met, menet, kecskemenet) = Kecskejárás, illetve "Kecskemén" = az állatövből következő hím kecske (bak) jelentések közös értelmezésére.

A város neve a XVI. század elejétől a "Kechkemeth" alakban élt tovább egészen a török hódoltság idejéig, amikor is több helyen – jobbára szultáni fenyegető levelekben – találkozunk egy újabb formulával, a "Kecskemék" településnévvel. Városunk helynevét tehát összetételnek kell tekintenünk és bátran keressük csak benne a "kecskét", a város címerének fő alkotóelemét.

"Kecskemenet", a "kecske száraz medre" vagy a Kecske földesúr területe? Merül fel újra a kérdés. Azonban a névváltozások magukban rejtik a mögöttes tartalmakat, amelyek városunk nevét napjainkban is meghatározzák.

Az évszázadok során megszületett kutatói elméletek mellett azonban a 20. század első évtizedeiben a népköltészet is adott megoldási javaslatokat a több évszázados rejtély feloldására. Erre jó példa aza néprajzi gyűjtés, amely egy tősgyökeres kecskeméti családból származik. Az 1880-as években született, tanyán gazdálkodó, analfabéta asszony népmeséje szerint mivel városunk területe „kecskejárás” volt, ezért a vonuló kecskenyájak az összes létező zöld növényt lelegelték. Azonban a kecskék között volt egy, aki egy napon kiszemelte magának még a Nagytemplom tornyának korlátja mellett zöldellő élelmet is, amiért rögtön felment a toronyba. A néphagyomány szerint az eset pontosan 13 órakor történt, így a Nagytemplom harangozója ezt az állatot nevezte ki a nyáj vezérkecskéjének. A néphagyomány szerint erről a kecskéről mintázták meg városunk címerállatát.

2019. február 12.

Kecskeméti fejlesztések

Kecskeméti fejlesztések

GYERTEK KECSKEMÉTRE!

Kecskemét legfrissebb turisztikai kisfilmje