Kecskeméti gyümölcs és szőlőnemesítés

A város természeti adottságai, a szárazföldi éghajlat, a gyorsan melegedő, laza homoktalaj – az aranyhomok – illetve a magas napsütéses órák száma igen kedvező a gyümölcs termesztésére. Kecskemét térségében már a XI. században termesztettek szőlőt, a barack pedig a török hódoltság idején került ide. A gyümölcs telepítés jelentős fellendülése a XVI. századtól tapasztalható, elsősorban a futóhomok megfékezésének szándékával. A szorgalmas munkával, gonddal, szeretettel nevelt növénykultúra hatalmas hasznot és hírnevet hozott a városnak. Kiemelkedő volt a XIX. második felétől a XX. század első feléig terjedő időszak, amikor Katona Zsigmond, Mathiász János, Kocsis Pál és Hankovszky Zsigmond szőlő- és gyümölcskertészek, nemesítők tevékenykedtek városunkban, számos hazai és nemzetközi sikert elérve. Olyan ma is ismert és kedvelt fajtákat hoztak létre, mint – csak néhányat kiemelve - a Csabagyöngye, a Cserszegi Fűszeres, és a ma igen népszerű Irsay Olivér, illetve a kajszik közt a Rózsabarack. A XIX. század második felében pusztító filoxéra járvány után kétszer is a Kecskemétről vagonszám szállított egészséges szőlővesszőkkel élesztették újjá Tokaj-hegyalja borvidékét. 

A gyümölcstermesztés méreteire jellemző, hogy a századfordulón a messze földön híres éjféli kecskeméti barackpiacról a szezon csúcsán naponta 1200-1300 tonna barackot szállítottak vonattal Európa nagyvárosaiba. 

A gyümölcsfeldolgozást a 20. század elején elindult szesz- és konzervipar erősíti tovább. 

Ez is érdekelheti:

• A kecskeméti barackpálinka története (link : turizmus/érdekességek/városi legendák/)
• Kecskeméti Barackpálinka és Borfesztivál (link: turizmus/élmények/fesztiválok)