Pest és Bács-Kiskun vármegyében a hatékonyabb hulladékgazdálkodás érdekében egy hosszabb távú fejlesztés valósult meg, amire a KEHOP_PLUSZ-2.3.10-24-2024-00013 számú projekt biztosított 5,190 milliárd Ft anyagi támogatást. A 2017 óta zajló fejlesztési munkálatok kiemelt helyszínei Kecsemét, Cegléd és Monor voltak. A KEHOP projekt első szakaszában a jelentős eszközbeszerzések és szemléletformáló kampányok mellett már megkezdődtek azok a kivitelezési munkálatok, melyek a KEHOP PLUSZ finanszírozási időszakra is átíveltek. A fejlesztésektől a lerakásra kerülő hulladék jelentős csökkentését várják. 
Várhatóan jelentősen csökkenni fog a hulladéklerakás mennyisége azokon a településeken, amelyeket érintett a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Társulás fejlesztése. A kecskeméti telephelyen egy új kezelőcsarnokot hoztak létre, valamint bővítették a meglévő, elkülönítetten gyűjtött szelektív hulladékot feldolgozó üzemet. A fejlesztés a biológiailag bomló, komposztálható hulladék kezelését is biztosítja a korábbi, az új komposztálók és biológiai kezelőtereken keresztül. Létesült egy nagykapacitású válogatóközpont, amely biztosítja a száraz anyagában hasznosítható hulladék feldolgozását. Bővítésre került az elkülönítetten gyűjtött szelektív csomagolási hulladék feldolgozó üzeme is, amely optikai válogató berendezésekkel kiegészülve a hulladék modernebb feldolgozását teszi lehetővé. A fejlesztés további előnye, hogy a száraz, anyagában hasznosítható települési hulladékból, az automatizált rendszernek köszönhetően jó fűtőértékű úgynevezett SRF/RDF állítható elő.
A projekt hatására az elkülönítetten gyűjtött szelektív csomagolási hulladék mennyisége nő és a biológiai kezelést is teljeskörűvé teszik. E fejlesztések azt teszik lehetővé, a hulladékkezelés során az összes projektterületen képződő hulladék maradéktalanul kezelhetővé váljon. Itt helyezték el az MBH hulladékkezelő technológiai sort is, ami a kommunális hulladék feldolgozását biztosítja heti 5 munkanapos, két műszakos munkarend mellett. A keletkező csurgalékvízek gyűjtése és elvezetése céljából gyűjtőhálózat is létesült. Az épültek közé beton közlekedő utak jöttek létre, kiépült a térvilágítás, tűzivíz medence került kialakításra, új csurgalékvíz medence épült ki, szikkasztó árok létesült és új vízvezetékek és víztermelő kút is kialakításra került. Megépült egy min. 2000 m2 bálatároló a bálák részére is és véderdő is létesült. A korábban már meglévő, elkülönítetten gyűjtött szelektív hulladékot feldolgozó üzem is fejlesztésre került. Ennek köszönhetően kibővült a géppark is. 2 db zsáknyitó berendezés, 2 db dobrosta, szállító szalagok, 2 db ballisztikus szeparátor, 2 db optikai válogató (NIR), 2 db légszeparátor, porleválasztó technológia, kompresszor állomás, és 2 db utóaprító áll rendelkezésre. Az MBH technológia kapacitásának célértéke 120.000 tonna/év és 36 tonna/óra. A válogató mű elsődleges feladata a szelektíven gyűjtött hulladék napi feldolgozása.
A leválasztott haszonanyagok gyűjtése, utólagos feldolgozása a szelektív válogatósoron történik. Az infravörös optikai szeparátorok által külön-külön célfrakciók mentén választják le a haszonanyagokat. A tervezett válogatómű kapacitásának célértéke 8.000 tonna/év, melyből a feldolgozást, mechanikai válogatást követően, a beérkezett hulladék a legnagyobb mértékben hasznosításra kell hogy kerüljön. A stabilizációs térben keletkező csurgalékvizet zárt rendszerben összegyűjtve új csurgalékvíz medencébe vezetik tovább. A csurgalékvíz jelentős környezeti kockázatot jelent, mivel mind a szerves anyag tartalma, mind pedig a szervetlen szennyezőinek aránya (ammónia, klorid, vas és mangánvegyületek stb.) is lényegesen meghaladja az átlagos települési szennyvizekét. Kecskemét mellett további két kiemelt helyszíne volt a fejlesztéseknek. Cegléden egy betonburkolatú komposztáló felület létesült és a csurgalékvíz-elvezetés kiépítése valósult meg. Monoron komposztáló tér és konténeres átrakó állomás jött létre.