Ugrás a tartalomra

Kaszap táltos legendája

Kecskeméten egy belvároshoz közeli utca viseli Kaszap táltos nevét. (1930 őszén itt avatták fel a Tanítóképző Intézet épületét). Az elnevezés a 19. század közepe óta folyamatosan ugyanaz, csak 1952-ben volt átmenetileg Makarenko utca. A kecskeméti szóhagyományban a név a Kaszap kútja elnevezésben is előfordult.

            A néprajzi érdeklődéséről is közismert Kada Elek polgármester jegyezte föl a kecskeméti hagyományt: "Ki a Kaszap vizét issza/ Vágyik annak szíve vissza", ezért régen a lányos házaknál azon igyekeztek, hogy az udvarlót megkínálhassák Kaszap vizéből. A hagyományhoz még az is hozzátartozik, hogy a hajdani elődök azt tekintették igazi kecskemétinek, aki a Kaszap kútjától beljebb, azaz a régi városárkán belül született (ez a mai körútrendszernek felel meg), tehát tősgyökeres kecskeméti. De miért éppen egy táltos, a népi hitvilág jellegzetes alakja és miért éppen Kaszap őrződött meg az emlékezetben és utcanévben is?

            Alakja és legendája régmúlt századokat, a honfoglalás időszakát idézi. A legenda szerint, amikor Árpád fejedelem Kecskemétet is kijelölte népének lakóhelyül, sokan elégedetlenek voltak, mert úgy látták, hogy ezen a homokpusztaságon még ivóvíz sincs. Árpád Kaszap táltoshoz fordult tanácsért, aki elkérte a fejedelemtől sok harcot megjárt híres kardját, és ásni kezdett vele. (A táltos az a személy a hiedelmek világában, aki természetfeletti csodákra képes). A kard nyomán jóízű és bővizű forrás fakadt a homokból a honfoglalók nagy örömére. Ez a hely a mai Kaszap utca végénél, a Ceglédi út torkolatánál, esetleg az autóbusz pályaudvar helyén lehetett. A népi emlékezet úgy tartotta, hogy a kecskemétiek ezer évig innen hordták a legjobb ivóvizet. Kaszap kútját napjainkig számon tartották a környékbeliek, közismert volt az artézi kutak virágkorában és még a vízvezeték megépítése után is létezett. Az elnevezés szájról-szájra öröklődött, sőt többen is úgy tartották, hogy az ő telkükön levő kút volt az igazi Kaszap kútja.

            Kaszap táltos legendájának megfogalmazói és továbbadói minden bizonnyal arra keresték a magyarázatot a legendák világából vett történettel, amire Bél Mátyás történetíró is rácsodálkozott: hogyan lehetséges, hogy ezen a kedvező adottságok nélküli helyen, a homokpusztaságon virágzó mezőváros alakult ki.

2019. február 12.

Kecskeméti fejlesztések

Kecskeméti fejlesztések

GYERTEK KECSKEMÉTRE!

Kecskemét legfrissebb turisztikai kisfilmje