A szecesszió gyöngyszemei
Kecskemét városias arculatát a 19-20. század fordulóján nyerte el a nagy városépítő polgármesterek tevékenysége révén, akik bátran felvállalták az akkor még újdonságnak számító és a közvélemény többsége által furcsának, cifrának tartott szecessziós stílusban való építkezést. Ahogyan Kada Elek polgármester nyilatkozott a Városháza átadásakor: „Ez a mi üzenetünk a jövőnek!” És valóban, ma ezekre a csodálatos épületekre lehet Kecskemét a legbüszkébb, emiatt tartják nyilván a jelentősebb szecessziós hagyománnyal rendelkező városok sorában nemzetközi szervezetek, európai szecessziós hálózatok, és így került a Városháza az Unesco Világörökség várományosi listájára.
Állomások
A Városháza
A magyar szecessziós építészet gyöngyszeme, Lechner Ödön és Pártos Gyula munkája. Az épület a felújítási munkálatok miatt jelenleg nem látogatható, de érdemes kívülről
Kecskeméti Református Újkollégium
A fiatal Mende Valér a szecesszió modernebb felfogású, a kortárs nemzetközi építészet irányzataihoz szervesen illeszkedő irányzatát képviselte, a magyar népi építészet motívumain felül nemzetközi mintákat is ötvözött művészetébe.
Cifrapalota
A népszerű dalocskában is megénekelt Cifrapalota a magyar szecesszió egyik legszebb, legmesebelibb épülete. Márkus Géza, az épület tervezője már ezen az ifjúkori művén is nemzetközi mintákkal, elsősorban a bécsi szecesszió elemeivel fejlesztette tovább a lechneri stílust.
Luther-palota
Az Újkollégium épületét is tervező Mende Valért bízta meg az evangélikus egyház bérházának megépítésével. Gyakorlatilag a mai Szabadság tér szemközi oldalain álló két Mende-épület szinte párhuzamosan készült, nem meglepő, hogy felfogásuk, stílusuk nagyon hasonló.
Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ Ifjúsági Otthon
Komor Marcell‒Jakab Dezső építészpáros egyik legszebb szecessziós palotája valósult meg Kecskeméten. Az épületben működik az ország egyik legszebb Art Mozija.
A Kecskeméti Művésztelep épületegyüttese
Az 1909-ben Iványi Grünwald Béla vezetésével Kecskeméti Művésztelep számára a „Fiatalok” irányzatát képviselő Szivessy Tibor és Jánszky Béla tervei alapján 1910-1912 között épült fel a szecessziós épületegyüttes, amely ma is alkotóművészek számára ad otthont.