A szecesszió gyöngyszemei
Kecskemét városias arculatát a 19-20. század fordulóján nyerte el a nagy városépítő polgármesterek tevékenysége révén, akik bátran felvállalták az akkor még újdonságnak számító és a közvélemény többsége által furcsának, cifrának tartott szecessziós stílusban való építkezést. Ahogyan Kada Elek polgármester nyilatkozott a Városháza átadásakor: „Ez a mi üzenetünk a jövőnek!” És valóban, ma ezekre a csodálatos épületekre lehet Kecskemét a legbüszkébb, emiatt tartják nyilván a jelentősebb szecessziós hagyománnyal rendelkező városok sorában nemzetközi szervezetek, európai szecessziós hálózatok, és így került a Városháza az Unesco Világörökség várományosi listájára.
Állomások
A Városháza
A magyar szecessziós építészet gyöngyszeme, Lechner Ödön és Pártos Gyula munkája. Az épület a felújítási munkálatok miatt jelenleg nem látogatható, de érdemes kívülről
Kecskeméti Református Újkollégium
A fiatal Mende Valér a szecesszió modernebb felfogású, a kortárs nemzetközi építészet irányzataihoz szervesen illeszkedő irányzatát képviselte, a magyar népi építészet motívumain felül nemzetközi mintákat is ötvözött művészetébe.
Cifrapalota
A népszerű dalocskában is megénekelt Cifrapalota a magyar szecesszió egyik legszebb, legmesebelibb épülete. Márkus Géza, az épület tervezője már ezen az ifjúkori művén is nemzetközi mintákkal, elsősorban a bécsi szecesszió elemeivel fejlesztette tovább a lechneri stílust.
Luther-palota
Az Újkollégium épületét is tervező Mende Valért bízta meg az evangélikus egyház bérházának megépítésével. Gyakorlatilag a mai Szabadság tér szemközi oldalain álló két Mende-épület szinte párhuzamosan készült, nem meglepő, hogy felfogásuk, stílusuk nagyon hasonló.
Kecskeméti Hírös Agóra Kulturális, Művészeti és Ifjúsági Központ – Ifjúsági Otthon
Komor Marcell‒Jakab Dezső építészpáros egyik legszebb szecessziós palotája valósult meg Kecskeméten. Az épületben működik az ország egyik legszebb Art Mozija.
A Kecskeméti Művésztelep épületegyüttese
Az 1909-ben Iványi Grünwald Béla vezetésével Kecskeméti Művésztelep számára a „Fiatalok” irányzatát képviselő Szivessy Tibor és Jánszky Béla tervei alapján 1910-1912 között épült fel a szecessziós épületegyüttes, amely ma is alkotóművészek számára ad otthont.
