Projektleírás
Projekt megnevezése: „Kecskemét Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálata, átdolgozása”
Azonosító szám: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0004
Kedvezményezett: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
Támogatás összege: 35.772.992 Ft
Támogatás intenzitása: 100 %
Az új területi stratégiai dokumentumok készítésének indokai
Napjainkban szinte a város egésze „mozgásban” van. Folyamatban van az örökölt és részben a mezővárosi múltból következő hiányok felszámolása. A Daimler cég beruházásának is köszönhetően átalakulóban van a gazdaság szerkezete, új regionális funkciók erősödését figyelhetjük meg (pl. egészségügy, műszaki felsőoktatás), a kedvező közlekedésföldrajzi elhelyezkedésnek köszönhetően pedig növekszik a város logisztikai szerepköre. Kecskemét a jelzett folyamatoknak köszönhetően élénken, de nem ellentmondásoktól mentesen fejlődik, így a város közössége új igényeket, elvárásokat fogalmaz meg, amelyeket figyelembe kell venni.
A problémákat és új kihívásokat fel kell tárni, Kecskemét lehetőségeit illeszteni kell az európai középvárosi fejlődési trendekhez, meg kell találni a helyét az átalakuló magyar és európai térszerkezetben.
Időszerűvé vált tehát a 2002-ben elfogadott településfejlesztési koncepció (TFK) felülvizsgálata és átdolgozása, amelyet nem csak a fentiekben megfogalmazottak indokolnak, hanem a város területi terjeszkedése, a helyi gazdaság jelentős átalakulása, a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos igények, vagy éppen a klímaváltozásra érzékeny térség természeti viszonyainak megőrzése, a város hosszútávú élhetőségének biztosítása.
Kecskemét a 2008-ban készített IVS-ét – a vállalásainak megfelelően – 2012-ben ugyan már felülvizsgálta, a stratégiai dokumentum szerzői azonban kiemelték, hogy a feladatok szintjén csak a jelenlegi uniós költségvetési időszak teendői kerültek meghatározásra. Felhívták továbbá a figyelmet arra, hogy „Kecskemét városának 2014-2015-től közös elkötelezettségen alapuló, új Integrált Településfejlesztési Stratégiára lesz szüksége”.
A hatályos kecskeméti IVS felülvizsgálatának egyik legfőbb indoka a stratégiai tervdokumentum tartalmi elemeinek (pl. forrástérkép, vagyon- és ingatlangazdálkodási terv, akcióterületi programok) avulásából adódik, amely elemek megvalósulása nemcsak az önkormányzat szándékain múlik, hanem a szakmapolitikai irányváltásokon, az adott piaci környezeten és a város számára elérhető támogatási, pályázati források által kínált lehetőségeken is, amelyek napjainkban gyorsan változnak.
Figyelembe kell venni a gazdasági válság hatásait, az uniós és hazai fejlesztéspolitikai környezetet, az új előírásokat, amelyek módosíthatják a tervezési területet, a kiemelt ágazatokat, vagy fejlesztési irányokat, így a városban felértékelődhet például a városüzemeltetés, a vagyon- és ingatlangazdálkodás kérdése, nőhet a súlya a működési hatékonyságot eredményező fejlesztési elképzeléseknek (pl. fűtéskorszerűsítés, megújuló energiák hasznosítása, energiatakarékos rendszerek kiépítése), a környezetvédelemnek, vagy a munkavállalói mobilitás ösztönzésének.
Célmeghatározás
Az új városi fejlesztési dokumentumoknak vizsgálniuk kell, hogy hogyan lehet egyszerre gazdaságilag versenyképes teret, ugyanakkor otthont és fenntartható városi környezetet biztosítani a Kecskeméten lakók számára. Ennek érdekében olyan összetett gondolkodást és szemléletet vár el a város a tervezőktől, amely képes átlátni a különböző irányultságú fejlesztések egymást feltételező és egymást erősítő összefüggéseit. A város vezetése elvárja a fejlesztési dokumentumai kidolgozása során a felmerülő problémák integrált kezelését, annak érdekében, hogy a gazdaság, a társadalom, a kultúra, valamint a környezet érdekei egymást erősítve érvényesülhessenek.
A jelenlegi projekt célja tehát olyan városi stratégiai fejlesztési dokumentumok készítése, amelyek megfelelő keretet biztosítanak – a fejlesztési környezeten, illetve a megfogalmazott programokon keresztül – egy környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt harmonikus és értékközpontú fejlődésre Kecskeméten.
A projekt részletes tartalma
Kecskemét több fázisban kívánja megvalósítani a munkálatokat.
Az első fázisban a projekt előkészítése kezdődik el, amelynek során a minisztériumi szakértővel megtörténik a projekt belső ütemezése, a felülvizsgálandó dokumentumok áttekintése, a szakember és időigény meghatározása, valamint a partnerek bevonása. Ezt követően kerül sor a stratégiai dokumentumokat készítő szervezet, a projektmenedzsment, valamint a kötelező nyilvánosságot ellátó szervezet kiválasztására, majd az egyes szervezetekkel történő szerződéskötésre. Ebben a munkafázisban történik meg a nyilvánosság előkészítése, a fórumok tervezése, valamint az előzetes adat- és információgyűjtés a megalapozó és stratégiai munkarészekhez.
A második fázisban elindul a megalapozó vizsgálat, amelynek keretében megvalósul a szakértők segítségével a háttéranyagok és elemzések, valamint a helyzetfeltáró, helyzetelemző és értékelő munkarész készítése. A megalapozó munkarészekre támaszkodva kerül sor a stratégiai dokumentumok fejlesztési alapelveinek, céljainak, prioritásainak előzetes rögzítésére, a vitaanyag összeállítására és véleményeztetésére a partnerekkel.
A harmadik fázisban kerül sor a TFK és az ITS kormányrendeletben meghatározott tartalmú kidolgozására. Megtörténik a TFK előzetes tájékoztatójának kiküldése a partnereknek, majd a tervezetek államigazgatási egyeztetése. Ezt követően a szakmai kiegészítések áttekintése, beépítése, illetve széleskörű szakmai vitát követően, a stratégiai dokumentumok összeállítása történik meg, amelyek benyújtásra kerülnek a támogató intézményhez.
A negyedik fázisban a szakértői, bírálói vélemények figyelembevételével megtörténik a végleges TFK és ITS összeállítása, a dokumentumok elfogadásának testületi előkészítése, bizottsági vitája és közgyűlési elfogadása, majd az önkormányzati honlapon történő közzététele. Ezt követően kerül sor a szakértői igazolás beszerzésére, a dokumentumok támogató szervezet részére történő leadására, a záró beszámoló és kifizetés benyújtására.
Azonosító szám: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0004
Kedvezményezett: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
Támogatás összege: 35.772.992 Ft
Támogatás intenzitása: 100 %
Az új területi stratégiai dokumentumok készítésének indokai
Napjainkban szinte a város egésze „mozgásban” van. Folyamatban van az örökölt és részben a mezővárosi múltból következő hiányok felszámolása. A Daimler cég beruházásának is köszönhetően átalakulóban van a gazdaság szerkezete, új regionális funkciók erősödését figyelhetjük meg (pl. egészségügy, műszaki felsőoktatás), a kedvező közlekedésföldrajzi elhelyezkedésnek köszönhetően pedig növekszik a város logisztikai szerepköre. Kecskemét a jelzett folyamatoknak köszönhetően élénken, de nem ellentmondásoktól mentesen fejlődik, így a város közössége új igényeket, elvárásokat fogalmaz meg, amelyeket figyelembe kell venni.
A problémákat és új kihívásokat fel kell tárni, Kecskemét lehetőségeit illeszteni kell az európai középvárosi fejlődési trendekhez, meg kell találni a helyét az átalakuló magyar és európai térszerkezetben.
Időszerűvé vált tehát a 2002-ben elfogadott településfejlesztési koncepció (TFK) felülvizsgálata és átdolgozása, amelyet nem csak a fentiekben megfogalmazottak indokolnak, hanem a város területi terjeszkedése, a helyi gazdaság jelentős átalakulása, a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos igények, vagy éppen a klímaváltozásra érzékeny térség természeti viszonyainak megőrzése, a város hosszútávú élhetőségének biztosítása.
Kecskemét a 2008-ban készített IVS-ét – a vállalásainak megfelelően – 2012-ben ugyan már felülvizsgálta, a stratégiai dokumentum szerzői azonban kiemelték, hogy a feladatok szintjén csak a jelenlegi uniós költségvetési időszak teendői kerültek meghatározásra. Felhívták továbbá a figyelmet arra, hogy „Kecskemét városának 2014-2015-től közös elkötelezettségen alapuló, új Integrált Településfejlesztési Stratégiára lesz szüksége”.
A hatályos kecskeméti IVS felülvizsgálatának egyik legfőbb indoka a stratégiai tervdokumentum tartalmi elemeinek (pl. forrástérkép, vagyon- és ingatlangazdálkodási terv, akcióterületi programok) avulásából adódik, amely elemek megvalósulása nemcsak az önkormányzat szándékain múlik, hanem a szakmapolitikai irányváltásokon, az adott piaci környezeten és a város számára elérhető támogatási, pályázati források által kínált lehetőségeken is, amelyek napjainkban gyorsan változnak.
Figyelembe kell venni a gazdasági válság hatásait, az uniós és hazai fejlesztéspolitikai környezetet, az új előírásokat, amelyek módosíthatják a tervezési területet, a kiemelt ágazatokat, vagy fejlesztési irányokat, így a városban felértékelődhet például a városüzemeltetés, a vagyon- és ingatlangazdálkodás kérdése, nőhet a súlya a működési hatékonyságot eredményező fejlesztési elképzeléseknek (pl. fűtéskorszerűsítés, megújuló energiák hasznosítása, energiatakarékos rendszerek kiépítése), a környezetvédelemnek, vagy a munkavállalói mobilitás ösztönzésének.
Célmeghatározás
Az új városi fejlesztési dokumentumoknak vizsgálniuk kell, hogy hogyan lehet egyszerre gazdaságilag versenyképes teret, ugyanakkor otthont és fenntartható városi környezetet biztosítani a Kecskeméten lakók számára. Ennek érdekében olyan összetett gondolkodást és szemléletet vár el a város a tervezőktől, amely képes átlátni a különböző irányultságú fejlesztések egymást feltételező és egymást erősítő összefüggéseit. A város vezetése elvárja a fejlesztési dokumentumai kidolgozása során a felmerülő problémák integrált kezelését, annak érdekében, hogy a gazdaság, a társadalom, a kultúra, valamint a környezet érdekei egymást erősítve érvényesülhessenek.
A jelenlegi projekt célja tehát olyan városi stratégiai fejlesztési dokumentumok készítése, amelyek megfelelő keretet biztosítanak – a fejlesztési környezeten, illetve a megfogalmazott programokon keresztül – egy környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt harmonikus és értékközpontú fejlődésre Kecskeméten.
A projekt részletes tartalma
Kecskemét több fázisban kívánja megvalósítani a munkálatokat.
Az első fázisban a projekt előkészítése kezdődik el, amelynek során a minisztériumi szakértővel megtörténik a projekt belső ütemezése, a felülvizsgálandó dokumentumok áttekintése, a szakember és időigény meghatározása, valamint a partnerek bevonása. Ezt követően kerül sor a stratégiai dokumentumokat készítő szervezet, a projektmenedzsment, valamint a kötelező nyilvánosságot ellátó szervezet kiválasztására, majd az egyes szervezetekkel történő szerződéskötésre. Ebben a munkafázisban történik meg a nyilvánosság előkészítése, a fórumok tervezése, valamint az előzetes adat- és információgyűjtés a megalapozó és stratégiai munkarészekhez.
A második fázisban elindul a megalapozó vizsgálat, amelynek keretében megvalósul a szakértők segítségével a háttéranyagok és elemzések, valamint a helyzetfeltáró, helyzetelemző és értékelő munkarész készítése. A megalapozó munkarészekre támaszkodva kerül sor a stratégiai dokumentumok fejlesztési alapelveinek, céljainak, prioritásainak előzetes rögzítésére, a vitaanyag összeállítására és véleményeztetésére a partnerekkel.
A harmadik fázisban kerül sor a TFK és az ITS kormányrendeletben meghatározott tartalmú kidolgozására. Megtörténik a TFK előzetes tájékoztatójának kiküldése a partnereknek, majd a tervezetek államigazgatási egyeztetése. Ezt követően a szakmai kiegészítések áttekintése, beépítése, illetve széleskörű szakmai vitát követően, a stratégiai dokumentumok összeállítása történik meg, amelyek benyújtásra kerülnek a támogató intézményhez.
A negyedik fázisban a szakértői, bírálói vélemények figyelembevételével megtörténik a végleges TFK és ITS összeállítása, a dokumentumok elfogadásának testületi előkészítése, bizottsági vitája és közgyűlési elfogadása, majd az önkormányzati honlapon történő közzététele. Ezt követően kerül sor a szakértői igazolás beszerzésére, a dokumentumok támogató szervezet részére történő leadására, a záró beszámoló és kifizetés benyújtására.
2019. július 24.
