Ugrás a tartalomra

Katona József

Kecskemét, 1791. november 11. - Kecskemét, 1830. április 16. 

„Köszönöm azt a helyet, amelyen bölcsöm rengett, és a sírt, amelyben egykor jó szüléim elnyugodnak. Ha magam elmúlok, megmarad ezen sorokban érted égő szeretetemnek bélyege.” (Kecskemét történetéről írt művének ajánlása)

Katona József nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzője. Kecskeméten született 1791. november 11-én. Édesanyja Borbók Ilona, édesapja id. Katona József takácsmester, aki a mesterség mellett városi megbízatásként sáfári és tizedesi feladatokat is végzett. Kilenc gyermeke közül Katona József a második, egyben a legidősebb fiú, akinek taníttatására nagy gondot fordított. 

            Katona József a kecskeméti katolikus elemi iskolába járt, majd a kecskeméti, a szegedi és a pesti piaristáknál tanult. Jogi tanulmányait és ügyvédi gyakorlatát Pesten végezte. 1820-ban önálló ügyvédi irodát nyitott Pesten, de még ebben az évben elfogadta Kecskemét város meghívását az alügyészi posztra. 1826-tól haláláig Kecskemét város főügyésze. Lelkiismeretes hivatali munkáját már kortársai részéről is elismerés övezte.

            Joghallgató korában bekapcsolódott a pesti színtársulat munkájába, fellépett műkedvelő színészként, színdarabokat fordított, átdolgozásokat és eredeti színpadi műveket is írt. Széppataki Róza színésznőhöz viszonzatlan szerelem fűzte. 

            A Bánk bán első változatát 1815-ben írta az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára. A művet 1819-ben barátja, Bárány Boldizsár javaslatai alapján átdolgozta. Színpadi bemutatását a cenzúra nem engedélyezte, csak a kinyomtatást. A kötet 1820 novemberében jelent meg, 1821-es dátummal. A Bánk bánt a kassai színházban játszották először, 1833. február 15-én. Ezt követően a kolozsvári, a budai, a debreceni és a miskolci, majd a Pesti Magyar Színházban tűzték műsorra. 1848. március 15-én közkívánatra a Nemzeti Színház ünnepi műsorának része volt. Kecskeméten 1847-ben láthatta először a közönség a Korona fogadó színpadán. 

            1821-ben jelent meg Katona József tanulmánya a magyarországi színjátszás helyzetéről. Sürgette egy állandó kecskeméti színház létrehozását; e célra a piacnál üresen álló mészárszék épületét javasolta, átalakításához saját kezűleg készített tervet 1826-ban. (A Városi Színház 1896-ban épült, Katona József nevét 1916-ban vette föl.)

            Színpadi művek mellett Katona József verseket és történeti munkákat is írt. Szabados Kecskemét Alsó Magyarország első mezővárosa című, félbemaradt művét édesapja adta 1834-ben. 

            Katona József 1830. április 16-án tragikus hirtelenséggel halt meg. Egy kimerítő úriszéki ülés után a Városházára visszatérve, a bejárati ajtónál esett össze. Édesapja kölcsönpénzből temettette el. Halálának 100. évfordulóján a Szentháromság temetőben új sírhelyet kapott és itt avatták fel díszes síremlékét.(1963-ban elsőként helyezték át az új Köztemetőbe, ahol immár harmadszor temették el). Halálának helyén 1934-ben állítottak emlékkövet,amelynek felirata: „Itt hasadt meg szíve Kecskemét legnagyobb fiának.” 

            Szülőházát1883-ban jelölték meg emléktáblával, az utcát is ekkor nevezték el Katona Józsefről. Az első állandó emlékkiállítás 1970-ben nyílt meg. A 18. századi parasztpolgári építészetet reprezentáló házat 1991-ben újjáépítették.  

Katona József műveit a teljesség igényével gyűjti a róla elnevezett megyei könyvtár. 

Katona József hivatali iratai, a kézírását őrző dokumentumok a Levéltárban találhatók. 

A Katona József Emlékházban életét és munkásságát bemutató állandó kiállítás látható.

Városunkban Katona József nevét viseli: 

könyvtár, múzeum, gimnázium, színház, emlékház, utca, tér, Katona József -díj. 

További információk: http://www.bacstudastar.hu/katona-jozsef

 

Tippek:

  • Katona József nyomában - séta

2019. február 25.

Kecskeméti fejlesztések

Kecskeméti fejlesztések

GYERTEK KECSKEMÉTRE!

Kecskemét legfrissebb turisztikai kisfilmje