Ugrás a tartalomra
Keresés

Hozzájárulok hogy az adataimat hírlevél küldés céljából felhasználják. Elfogadom az adatkezelés tájékoztatót!

Kodály Zoltán

Kecskemét, 1882. december 16. - Budapest, 1967. március 6.

Kodály Zoltán a XX. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, zenepedagógusa és népzenekutatója 1882. december 16-án született Kecskeméten. Bár a városból korán elkerült, élete végéig kecskemétinek vallotta magát, s a város is magáénak érzi a kodályi hagyatékot: itt jött létre az ország első ének-zenei általános iskolája, a Kodály Iskola, s itt működik a világhírű Kodály Intézet is.

Kodály Zoltán legkorábbi zeneművei az 1890-es években keletkeztek; utolsó műveit 1966-ban komponálta. E hosszú és termékeny évek alatt zeneművek százait írta különböző hangszerekre és számos zenei műfajban. Stílusára nagy hatással voltak gyűjtőútjai és a magyar népzene tanulmányozása, valamint Debussy zenéje. (bővebben: www.kodaly.hu)

Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki, fogalmazódtak meg és mentek át a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925 táján a zenepedagógia felé fordult. (bővebben: www.kodaly.hu)

Kodály Zoltán érdeklődése a magyar népzene iránt 1905-ös doktori értekezésével kezdődött, melyet a magyar népdalok strófaszerkezetéről írt, részben Vikár Béla korai hangfelvételei alapján. Kodály Bartók Bélával együtt kezdett népdalokat gyűjteni, s később megalapította a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportját, mely több mint 100.000 magyarországi és a környező országokból származó népdalt gyűjtött össze, írt le, kategorizált és rendszerezett. A Corpus Musicae Popularis Hungaricae ezen dalok kiadott gyűjteménye. (bővebben: www.kodaly.hu)

Kodály életének főbb állomásai szintén megtalálhatók a Kodály Intézet honlapján ezen a linken.

2019. február 25.