Ugrás a tartalomra

Szent Miklós, Kecskemét védőszentje

December hatodika Miklós, a régi kalendáriumokban Szent Miklós, ma a gyerekek számára a Mikulás napja.

            Szent Miklós valóban létező személy volt (részt vett 325-ben a niceai zsinaton), életéről azonban főként legendák maradtak fenn. Ezek közül legismertebb az, amely Mikulás napjához kapcsolódik. A középkorban Szent Miklós a kereskedők védőszentje volt, sok helyen a nevét viselő céhekbe tömörültek az adás-vevéssel foglalkozók. Az Európa különböző területein található Szent Miklós templomok egyúttal a legjelentősebb kereskedelmi útvonalakat is jelzik. Buda és Szeged, Debrecen és Bécs között Kecskemét is az utazók és kereskedők fontos megállóhelye volt.

            Szent Miklós kultusza ezért Kecskeméten is a régi hagyományok közé tartozott. A város legkorábbi műemlék épülete a református templom és a városháza közelében álló ferences templom vagy más néven Barátok temploma. A város főterének első egyházi épületét védőszentjéről Szent Miklós templomnak is nevezték. Építési ideje a 14. századra tehető. 1564-ig a város katolikus lakossága a reformátusokkal közösen használta az épületet. A 18. század közepétől ferences szerzetesek vették át a katolikus hívek lelki gondozását. A templomot az 1678-as tűzvész után újjáépítették, majd a 18. század második felében történt jelentősebb átépítése, a barokk stílus jegyében. Az 1930-as évek elejének felújítási és belső festési munkái után a templom a ma is látható freskókkal és oltárképekkel gazdagodott. Nevezetes főoltárképe Prohászka József alkotása, Szent Miklós püspököt ábrázolja. A templom melletti romkert az 1970-es évek régészeti feltárásai óta látható, az egykori sírkertre és a Szent Mihály kápolnára emlékeztet. Az ásatások előtt üzletsor állt a templom fala mellett.

            A régi kecskeméti kalendáriumokban a december hónap illusztrációjaként gyakran a templomról vagy bejáratáról készült ábrákat közölték.

            A várostörténet szempontjából jelentős adat, hogy Kecskemét 14. századi pecsétnyomóján Szent Miklós püspök volt látható, pásztorbotján kecskefő, a köriratán pedig a város neve. Az 1930-as években a város díszzászlójának egyik oldalára ez az ábra került, a másik oldalra természetesen a város akkori címere.

            A mai Lordok háza helyén állt 2. sz. katolikus bérház 1910-ben épült Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei szerint. Homlokzatát Kisfaludy Strobl Zsigmond szobrai díszítették. A magyar szentek mellett Szent Miklós alakját mintázta meg. Ezek ma az arborétumban, a Mária kápolna közelében láthatók.

2019. február 12.

Kecskeméti fejlesztések

Kecskeméti fejlesztések

GYERTEK KECSKEMÉTRE!

Kecskemét legfrissebb turisztikai kisfilmje