Evangélikus templom
Istentisztelet rendje:
vasárnap és ünnepnap 10.00
Az evangélikusok piciny, de növekvő közössége ugyan már a XVI. századtól létezett Kecskeméten, mégis csak II. József Türelmi Rendeletét (1781) követően 1791-ben kapták meg az önálló gyülekezetté válás jogát. Akkoriban épült a mai templom helyén imaház, lelkészlakás és iskola, amelynek leghíresebb tanulója minden bizonnyal - a kecskemétiek legnagyobb büszkeségére - Petőfi Sándor volt, aki 1828 és 1831 között nagybátyjánál Hrúz Mihálynál lakva, Kecskeméten kezdte meg kisiskolai tanulmányait, itt sajátította el a betűvetést. Sajnos ez az épület ma már nem áll, helyét a templom szomszédságában álló, Mende Valér tervei alapján, szecessziós stílusban készült, pompás ún. Luther palota (Szabadság tér felőli) falán emléktábla őrzi.
A templom alapkövét 1862. július 9-én tették le, amelynek terveit a korszak egyik legnagyobb mestere, Ybl Miklós készítette a romantikus historizmus félköríves stílusában neoromán elemekkel kiegészítve. A centrális elrendezésű, magas négyezetű, görögkereszt alaprajzú templom elrendezés, az evangélikus építészeti hagyománynak megfelelően került kialakításra. Puritán belső terének fő hangsúlyát a keleties motívumokat is hordozó 1866-ban készült oltár adja, szószéke még a régi imaházból származik. Az evangélikus templom számos koncertnek biztosít varázslatos helyszínt, amelyben az 1928-ban készült neobarokk orgona máig jelentős szerepet kap.
vasárnap és ünnepnap 10.00
Az evangélikusok piciny, de növekvő közössége ugyan már a XVI. századtól létezett Kecskeméten, mégis csak II. József Türelmi Rendeletét (1781) követően 1791-ben kapták meg az önálló gyülekezetté válás jogát. Akkoriban épült a mai templom helyén imaház, lelkészlakás és iskola, amelynek leghíresebb tanulója minden bizonnyal - a kecskemétiek legnagyobb büszkeségére - Petőfi Sándor volt, aki 1828 és 1831 között nagybátyjánál Hrúz Mihálynál lakva, Kecskeméten kezdte meg kisiskolai tanulmányait, itt sajátította el a betűvetést. Sajnos ez az épület ma már nem áll, helyét a templom szomszédságában álló, Mende Valér tervei alapján, szecessziós stílusban készült, pompás ún. Luther palota (Szabadság tér felőli) falán emléktábla őrzi.
A templom alapkövét 1862. július 9-én tették le, amelynek terveit a korszak egyik legnagyobb mestere, Ybl Miklós készítette a romantikus historizmus félköríves stílusában neoromán elemekkel kiegészítve. A centrális elrendezésű, magas négyezetű, görögkereszt alaprajzú templom elrendezés, az evangélikus építészeti hagyománynak megfelelően került kialakításra. Puritán belső terének fő hangsúlyát a keleties motívumokat is hordozó 1866-ban készült oltár adja, szószéke még a régi imaházból származik. Az evangélikus templom számos koncertnek biztosít varázslatos helyszínt, amelyben az 1928-ban készült neobarokk orgona máig jelentős szerepet kap.
