Tornyok városa

Kecskemét főterén egymás közelében található valamennyi felekezet temploma.

A város fölé magasodó tornyok látványa impozáns képet nyújt, ami rajzolókat, festőket, fotósokat is megihletett. Jelkép értékét is szokás emlegetni: Kecskemét a vallási tolerancia városa, a szoros szomszédságban épült templomok látványának ez az üzenete.

Ehhez egy nagyon hétköznapi tényt még hozzá kell tennünk: egymástól nagy távolságra nem is épülhettek templomaink, hiszen a várost évszázadokon keresztül védőárok övezte, amin kívül tilos volt építkezni, a középületeknek pedig szűk és zsúfolt központi tere volt. A mai tágas főtér a 19. század végi - 20. század eleji városrendezés eredménye.

A templomok közelében sétálva, éreznünk kell, hogy ezek az épületek a történelem tanúi, városunk régi életének hírmondói. Építészeti örökségünk meghatározó pontjai látványos formában tárják a látogató elé a várostörténeti kronológiát, a város- és egyháztörténeti hagyományokat, és a múltban mindenki számára érthető jelképeket.

Állomások

Szent Miklós plébániatemplom - Barátok temploma - Ferences templom

A város legrégebbi építészeti emléke, a város védőszentjének szentelték.

Kecskeméti Református templom

Kecskemét protestáns hívei magához IV. Mohamed szultánhoz járultak engedélyért, hogy az 1678-as nagy kecskeméti tűzvészben porig égett fatemplomuk helyére újat építhessenek.

Kecskeméti Nagytemplom Főplébánia

Az „alföldi nagytemplom” iskolateremtő példája, a Duna-Tisza közének legnagyobb copf stílusú temploma, érdekessége a Barackos Madonna oltárkép. Tornya 73 m magas, órája a XIX. századi, az ország legnagyobb számlapú és legrégebben működő toronyórája.

Szentháromság görögkeleti templom és ikonmúzeum

Az első görögök a törökök elől menekülve a XVII.- XVIII. század fordulóján telepedtek le Kecskeméten. Elsősorban fűszer- és gyarmatáru, déligyümölcs, bőr- és szövöttáru kereskedéssel foglalkoztak. Késő barokk templomukat 1824-1829 között építették fel egy helyi kőművesmester vezetésével. A paróchiában kialakított Orthodox Múzeumban számos értékes posztbizánci egyházművészeti emléket tekinthetünk meg.

Kecskeméti Evangélikus templom

Az evangélikus templom Ybl Miklós tervei alapján épült meg a romantikus historizmus félköríves stílusában neoromán elemekkel kiegészítve. A mai termplom helyén állott az evangélikus elemi iskola, ahol a kisdiák Petőfi Sándor tanulmányait végezte.

Piarista templom

A kalocsai székesegyházzal rokonított, magyarországi viszonylatban is jelentős, érett barokk stílusú templom építése kezdődött meg, amely a pestisjárvány miatt hosszasan elhúzódott. A szomszédos Piarista Gimnázium diákja volt többek között Katona József, Táncsics Mihály és Klapka György is.

Tudomány és Művészetek háza, egykori Zsinagóga

A kecskeméti Zsinagóga a rendkívül energikus, tudós főrabbi Fischmann Henrik kezdeményezésére jött létre, aki a kiváló festőművész, Fényes Adolf édesapja volt. A II. világháborúban megszentségtelenített épület többé már nem szolgált zsinagógaként, ma a Tudomány és Művészetek Házaként működik. Falai egyedülálló kincseket rejtenek: Michelangelo 15 leghíresebb alkotásának hiteles gipszmásolatát.