Tudomány és Művészetek háza, egykori Zsinagóga

Az 1850-es évek végére megnövekedett zsidó közösség egy 600 imaszékes zsinagóga építését tűzte ki célul a rendkívül energikus, tudós főrabbi, Fischmann Henrik kezdeményezésére, aki egyszersmind a kiváló festőművész, Fényes Adolf édesapja volt. Az orientalizáló (moreszk) romantikus stílusú épület ifj. Zitterbarth János tervei alapján 1864-1868 között valósult meg és a pesti Dohány utcai zsinagógával egyetemben az ún. „zsidó székesegyházak” egyik típusalkotó példájává vált. Az 1911. július 8- i földrengésben megrongálódott kupolát újjá kellett építeni. A II. világháborúban a kecskeméti zsidóság szinte teljesen odaveszett, a zsinagóga gazdag belső díszítését pedig tönkretették. A gazdátlan épületet 1966-ban vette meg a város, Kerényi József építész és Udvardi Lajos belsőépítész tervei alapján átalakították, majd és a Tudományos és Ismeretterjesztő Társulat székházaként, Tudomány és Technika Házaként kezdte meg működését.

A ma a Tudomány és Művészetek Háza nevet viselő épület falai egyedülálló kincseket rejtenek: Michelangelo Buonarotti itáliai reneszánsz szobrászművész 15 leghíresebb alkotásának hiteles gipszmásolatát; többek közt a Piéta, Haldokló rabszolga, Dávid fej, Mózes és a Medici kápolna szobrainak másolatát tekinthetik meg az érdeklődők. Nemrégiben Európai Uniós pályázatból Természettudományos Tudástár és Élményközpont, iskolán kívüli oktatóhely jött létre az épületben.

Szolgáltatások: