Kodály módszer

Kodály Zoltán világszerte ismert zeneszerző, zenepedagógus 1882. december 16-án született Kecskeméten és különleges kapcsolat fűzte szülővárosához. „Mindig kecskemétinek éreztem magam.” – vallotta.

Zeneszerzői tevékenysége mellett sokat foglalkozott a zene oktatásával is. Nézeteit beszédeiben, különböző orgánumokban közölt tanulmányaiban, cikkeiben tette közzé, amelyek olvashatók a Visszatekintés című kötetekben. Követői az ő elveihez kidolgozták az ének-zenei nevelés módszertanát. A kodályi elvek megvalósulása érvényesül kezdettől fogva az 1950-ben létesült kecskeméti ének-zenei általános iskolában, amely a zeneszerző halála után felvette a nevét is. A kecskeméti iskola példájára szerte az országban sorra alakultak ének-zenei iskolák. A Kodály Iskola énektanárai ma is a kodályi koncepció megvalósításán és népszerűsítésén fáradoznak. Ugyancsak ezt teszi a később szintén Kecskeméten létrejött Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet is. A Kodály Zoltán nevéhez fűződő zenei nevelési elgondolás legfontosabb pontjai:

A gyermekek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen a zene.
A zeneértésnek, a befogadásnak a legfontosabb módja a zenei aktivitás.
A zenei aktivitás megteremtésének leghatékonyabb eszköze az éneklés, beleértve a kóruséneklést is.
A zenei ismereteket a tanulók kezdetben a népzene, a magyar népdalkincs közvetítésével sajátítják el, majd erre épül a magas művészettel való foglalkozás.
A tanítandó zenei anyag elsősorban a klasszikus zenén alapul.
A zenei nevelés szerves része a zenei írás-olvasás elsajátíttatása, valamint a szolmizálás.

A Kodály módszer 2016-ban került fel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Jegyzékébe. További információ:

A Hungarikum Bizottság 2017-ben hungarikummá nyilvánította. További információ: