Mária kápolna (Sarlós Boldogasszony kápolna)
Miserend (május 1. – október 31.)
szerda: 15.30
vasárnap: 15.30
minden hónap 13-án: 15.30
Lelkipásztori ellátását a Szentcsalád Plébánia végzi.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna.
Egyes hagyományok szerint az első építmény, amely itt állt Árpád-korból származott és a mellette levő gyógyforrással együtt a török időkben sajnálatos módon elpusztult. A helyet azonban továbbra is szentnek tartották, melynek bizonyságáról Katona József egyik történelmi írásában így számol be: „1713-ban egy Darányi György nevű kálvinista ember éjjel Kerekegyházáról jövén, valamely bika által megkergettetett és ezen dombra szaladván, hirtelen másfelé vette a bika az utját. Az ember kisértetnek vélte és a helyet, a hová futott, szentnek; mindjárt is azon volt, hogy a pápisták itt (kápolnát) építsenek; maga 30 forintot, téglákat és szekereit adta.”
A ma álló barokk stílusú épület, amelynek homlokzatán egyébként 1718-as dátum szerepel, hosszanti alaprajzú, (kívülről kápolnaszerű bővítményként ható) kereszthajóval, egyhajós, apszidiális szentélyű. Középkori eredetét megerősíti, hogy kicsiny dombra építették.
A kápolna sokáig üresen állt, 1998-ban újították fel. 1996-ban épült a Keresztút és 2001-ben szentelték fel a szabadtéri oltárt, amelynek lábazati domborműveit Polyák Ferenc fafaragó készítette. A kápolna napjainkban ismét nagy népszerűségnek örvend.
Minden év júniusában hagyományosan a kápolna előtti réten mutatja be az Újvilág Passió című előadását a Kecskeméti Katona József Színház.
1999-ben szentelték fel a Magyar Szentek sétányát, amely az Arborétum Kápolna felőli bejáratától vezet fel a dombra. Az öt Árpád-házi szent (Szent István, Szent László, Magyarországi Szent Erzsébet ás Árpád-házi Szent Margit) mellett helyet kapott Szent Miklós is, a város védőszentje. A szobrokat Kisfaludi Strobl Zsigmond eredetileg a II. katolikus bérház oromzatára faragta az 1910-es évek elején. (Az épületet 1964-ben lebontották, a szobrok a köztemető kőtári fala előtt sorakoztak évtizedekig.)
szerda: 15.30
vasárnap: 15.30
minden hónap 13-án: 15.30
Lelkipásztori ellátását a Szentcsalád Plébánia végzi.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna.
Egyes hagyományok szerint az első építmény, amely itt állt Árpád-korból származott és a mellette levő gyógyforrással együtt a török időkben sajnálatos módon elpusztult. A helyet azonban továbbra is szentnek tartották, melynek bizonyságáról Katona József egyik történelmi írásában így számol be: „1713-ban egy Darányi György nevű kálvinista ember éjjel Kerekegyházáról jövén, valamely bika által megkergettetett és ezen dombra szaladván, hirtelen másfelé vette a bika az utját. Az ember kisértetnek vélte és a helyet, a hová futott, szentnek; mindjárt is azon volt, hogy a pápisták itt (kápolnát) építsenek; maga 30 forintot, téglákat és szekereit adta.”
A ma álló barokk stílusú épület, amelynek homlokzatán egyébként 1718-as dátum szerepel, hosszanti alaprajzú, (kívülről kápolnaszerű bővítményként ható) kereszthajóval, egyhajós, apszidiális szentélyű. Középkori eredetét megerősíti, hogy kicsiny dombra építették.
A kápolna sokáig üresen állt, 1998-ban újították fel. 1996-ban épült a Keresztút és 2001-ben szentelték fel a szabadtéri oltárt, amelynek lábazati domborműveit Polyák Ferenc fafaragó készítette. A kápolna napjainkban ismét nagy népszerűségnek örvend.
Minden év júniusában hagyományosan a kápolna előtti réten mutatja be az Újvilág Passió című előadását a Kecskeméti Katona József Színház.
1999-ben szentelték fel a Magyar Szentek sétányát, amely az Arborétum Kápolna felőli bejáratától vezet fel a dombra. Az öt Árpád-házi szent (Szent István, Szent László, Magyarországi Szent Erzsébet ás Árpád-házi Szent Margit) mellett helyet kapott Szent Miklós is, a város védőszentje. A szobrokat Kisfaludi Strobl Zsigmond eredetileg a II. katolikus bérház oromzatára faragta az 1910-es évek elején. (Az épületet 1964-ben lebontották, a szobrok a köztemető kőtári fala előtt sorakoztak évtizedekig.)
