Piarista templom
Miserend:
hétköznap: 6.15, 7.00, 8.00, 18.30
vasárnap: 6.15, 7.30, 8.30, 9.45, 18.30
Piarista templom
A piaristák a XVIII. század elején Kecskemét város akkori legjelentősebb főurának, az országbíró, hadvezér és költő, gróf Koháry Istvánnak kezdeményezésére és pénzügyi támogatásával telepedtek le Kecskeméten. A téren először a rendház épült fel, majd a kalocsai székesegyházzal rokonított, magyarországi viszonylatban is jelentős, érett barokk stílusú templom építése kezdődött meg, amely a pestisjárvány miatt hosszasan elhúzódott. A kialakult jelentős pénzhiány következtében az eredeti kéttornyos tervekkel szemben egyetlen középtornyot emeltek. Figyelemreméltó a gazdag díszítésű erkélyes kapuzat. A templom alaprajza a jezsuita elrendezés korszerűbb fajtájának megfelelő. A komoly művészeti értéket képviselő főoltár kalandos úton került a felvidéki Privigye piarista templomából Kecskemétre 1747-ben. Az új templomot építtető privigyei házfőnök 500 Ft-ért ajánlotta fel az addig használt oltárukat a kecskemétieknek, akik nem fogadták el az ajánlatot. A közvetlen értékesítés egyik korai példájaként - a városi legenda szerint - egy éjjel a privigyeiek váratlanul megjelentek az oltárral. Végül kedvező áron, 300 forintért, itt maradt a díszes oltár.
A XIX. században „modernizált barokk” stílusban épült Piarista Gimnázium diákja volt számos nagy hazafi, többek között Katona József, Táncsics Mihály és Klapka György is.
Érdekesség:
A gimnázium előtt található ember napóra. A dátumvonal megfelelő pontjára állva saját
árnyékunk jelöli ki az időt.
hétköznap: 6.15, 7.00, 8.00, 18.30
vasárnap: 6.15, 7.30, 8.30, 9.45, 18.30
Piarista templom
A piaristák a XVIII. század elején Kecskemét város akkori legjelentősebb főurának, az országbíró, hadvezér és költő, gróf Koháry Istvánnak kezdeményezésére és pénzügyi támogatásával telepedtek le Kecskeméten. A téren először a rendház épült fel, majd a kalocsai székesegyházzal rokonított, magyarországi viszonylatban is jelentős, érett barokk stílusú templom építése kezdődött meg, amely a pestisjárvány miatt hosszasan elhúzódott. A kialakult jelentős pénzhiány következtében az eredeti kéttornyos tervekkel szemben egyetlen középtornyot emeltek. Figyelemreméltó a gazdag díszítésű erkélyes kapuzat. A templom alaprajza a jezsuita elrendezés korszerűbb fajtájának megfelelő. A komoly művészeti értéket képviselő főoltár kalandos úton került a felvidéki Privigye piarista templomából Kecskemétre 1747-ben. Az új templomot építtető privigyei házfőnök 500 Ft-ért ajánlotta fel az addig használt oltárukat a kecskemétieknek, akik nem fogadták el az ajánlatot. A közvetlen értékesítés egyik korai példájaként - a városi legenda szerint - egy éjjel a privigyeiek váratlanul megjelentek az oltárral. Végül kedvező áron, 300 forintért, itt maradt a díszes oltár.
A XIX. században „modernizált barokk” stílusban épült Piarista Gimnázium diákja volt számos nagy hazafi, többek között Katona József, Táncsics Mihály és Klapka György is.
Érdekesség:
A gimnázium előtt található ember napóra. A dátumvonal megfelelő pontjára állva saját
árnyékunk jelöli ki az időt.
