Nagytemplom
Miserend:
hétköznap: 7.00, 8.00, 18.00
vasárnap: 7.00, 9.00, 10.30, 18.00
A római katolikus Nagytemplom a Kiskunság legnagyobb klasszicizáló késő barokk - copf stílusban épült temploma, az „alföldi nagytemplom” iskolateremtő példája, melyet számos település választott követendő mintaként saját templomának felépítésekor. Az öregtemplom egyetlen hatalmas tornyával a város nagyságának és gazdagságának jelképévé vált. Méreteit az akkori Magyarország harmadik legnagyobb városának számító Kecskemét lakosságszámához igazították. A főhajó első részének oldalfalaira a város egykori földesurainak, az Anjou, a Hunyadi és a Koháry család címerei, valamint Kecskemét városának címere került. A város egyik legmagasabb (73 méter) építményének óraszerkezete még a 1889 készült, s így az ország egyik legrégebbi ma is működő órája, egyben Magyarország legnagyobb számlapú toronyórája (a nagymutató 242 centiméteres). A templomot II. János Pál pápa 1993-ban társszékesegyházi rangra emelte.
Érdekességek:
hétköznap: 7.00, 8.00, 18.00
vasárnap: 7.00, 9.00, 10.30, 18.00
A római katolikus Nagytemplom a Kiskunság legnagyobb klasszicizáló késő barokk - copf stílusban épült temploma, az „alföldi nagytemplom” iskolateremtő példája, melyet számos település választott követendő mintaként saját templomának felépítésekor. Az öregtemplom egyetlen hatalmas tornyával a város nagyságának és gazdagságának jelképévé vált. Méreteit az akkori Magyarország harmadik legnagyobb városának számító Kecskemét lakosságszámához igazították. A főhajó első részének oldalfalaira a város egykori földesurainak, az Anjou, a Hunyadi és a Koháry család címerei, valamint Kecskemét városának címere került. A város egyik legmagasabb (73 méter) építményének óraszerkezete még a 1889 készült, s így az ország egyik legrégebbi ma is működő órája, egyben Magyarország legnagyobb számlapú toronyórája (a nagymutató 242 centiméteres). A templomot II. János Pál pápa 1993-ban társszékesegyházi rangra emelte.
Érdekességek:
- Különleges látnivaló Merész Gyula alkotása az ún. „Barackvirágos Madonna” oltárképe, amely 1941-ben készült. Az alkotás szakrális mondanivalóján túl a város gyümölcstermesztésben és feldolgozásban elért sikereinek, illetve az akkor jellemző tanyasi életformának egyaránt emléket állít.
- A templom hosszházának második boltjának freskóján Szent Miklós, a város védőszentje látható, amint megáldja Kecskemét népét, amelyet többek között egy kecskét nyújtó öreg pásztor képvisel.
- Minden évben december 6-án a kecskeméti gyerekek nagy örömére a látványos keretek között a Mikulás kötélen leereszkedik a Nagytemplom tornyából.
